Utcanevek

Egy város igazi arca nemcsak az épületeiben és köztereiben rejlik, hanem az utcanevekben is. Mindegyik név egy darabka történelmet, egy emléket vagy egy helyi különlegességet őriz, amelyek összekötik a múltat a jelennel. Ha végigsétálunk ezeken az utcákon, valójában a város történetében járunk: találkozunk régi mesterségek emlékével, tisztelgünk híres személyiségek előtt, vagy éppen egy-egy helyi természeti értéket idézünk fel. Az alábbi rövid leírások segítségével betekintést nyerhetünk abba, mit is rejtenek a városhoz kötődő utcanevek, és hogyan mesélnek nekünk a település múltjáról és mindennapjairól.

Berkes utca

BERKES Lajos (Csécse, 1837. június 26. – Budapest, 1885. február 18.): cigányprímás. 1861-ben fogadta fel őket báró Podmaniczky Ármin, aki egységes, zsinóros magyaros ruhát varratott az aszódi mesterekkel, és az akkori igényeknek megfelelő lakást biztosított a zenészek számára a mostani Koren köz, egykori apró telkű kis házaiban. A báró csődje után, 1871-ben a zenekar Pestre települt, s nemzetközi karriert futott be.

Bocskai utca

Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között erdélyi fejedelem, majd Magyarország vezérlő fejedelme. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető.

Aszód testvérvárosa, Nyárádszereda történelmének meghatározó személyisége.

Borbíró utca

Az Öreghelyen lévő utcák, miután itt korábban szőlőt termesztettek, a szőlőműveléssel és a borkészítéssel kapcsolatos utcaneveket kaptak a 2000-es évek elején a terület rendezésekor.

A városi és a falusi közigazgatás középrangú, az esküdtek közül választott tisztségviselője, aki a bor, ritkábban a sör és a pálinka kocsmáltatását és kimérését ellenőrizte. Egyéb elnevezései: borlátó, bormester, bortiszt, borvető. Szűkebb értelemben a szőlőmonokultúrás területeken és mezővárosokban a szőlődézsma, valamint a borkereskedelem földesúr és tanács szabályozta rendjére ügyelő és meghatározott munkamegosztásban közreműködő hites személyek (akolómester, kádszúró, törkölylátó) felelős vezetője, aki a borbírói számadások és jegyzőkönyvek alapján számolt el a helység jelentős jövedelmi forrásával. A borbíró ügyelt a bor hírnevére: minden hordóból látópoharat, emelőpoharat küldtek részére, hogy minőségét érzékszervi vizsgálattal ellenőrizze, s árát megszabja.

Aszód testvérvárosa, Nyárádszereda történelmének meghatározó személyisége.

Csendes utca

A város nyugati része egykoron a Podmaniczkyak allodiumához tartozott, amit anyagi bukásuk után Brünnauer Mór vásárolt meg. AXX. század elején a Brünnauerek felhagytak a mezőgazdálkodással, Budapestre költöztek. A földjeiket értékesítették, ahol három utca (Csendes, Kender, Határ) megnyitásával egy új városrészt alakítottak ki. A Galga lapálya felől ezeket az utcákat a Berkes utca zárta le. A településnek ezt a Széchenyi és Berkes utca közötti szegletét, kicsit csúfolódva, mivel itt kezdetben szegényebb emberek építették fel házaikat Varjú telepnek (Varnyú telep) nevezték.

Aszód testvérvárosa, Nyárádszereda történelmének meghatározó személyisége.

Csengey Gusztáv utca

A kastélyok mögött húzódik, a Mély útból kiágazó Csengey utca, amely a zsidó temető alatt torkollik a Kossuth Lajos utcába. A névadó Csengey Gusztáv Adolf (1843-1925) az aszódi algimnázium igazgató-tanára (1868-1886), neves író és költő, az aszódi Petőfi-kultusz megindítója volt. Régebben Felső utcának, Parti utcának nevezték.

Érdy János utca

Érdy János, olykor Érdy-Luczenbacher János (Szob, 1796. szeptember 19. – Pest, 1871. május 9.) magyar jogász, régész, numizmatikus a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Érdy János, a Magyar Nemzeti Múzeum kiváló régésze, 1854-ben járt Aszód határában és akkor egy vaskést talált Aszód-Szentkereszt területén.

A Hatvan kultúra temetkezéseinek megismerésében Aszód jelentős szerepet játszott. Ugyanis 1854-ben számolt be Érdy János „az aszódi pogánysírokról”, a Galga patak jobb partján emelkedő enyhe domblejtőn, a mai Peres-dűlőben feltárt temetkezésekről, amelyek leletei ugyan elvesztek, de a leírás és az edényrajzok alapján napjainkban is világos, hogy a hatvani kultúra szórthamvas temetkezésére vagy temetkezéseire bukkant.

Falujárók útja

A falujáró mozgalom a Magyar Kommunista Párt, illetve 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja vidéki agitációjának egyik formája volt. 1946. nyarán indult, célja kontaktusteremtés a parasztsággal, helyi pártszervezetek létrehozása vagy megerősítése, a kommunistaellenes hangulat és előítéletek eloszlatása volt. A falujárásban többnyire nagyvárosi munkások és egyetemi hallgatók vettek részt önkéntesen vagy igazodási kényszerből. 1953 körül a mozgalom elenyészett.

Galga utca

Aszód folyója a Szanda-vár alatt Becskénél eredő és Jászfényszarunál a Zagyvába ömlő Galga.

Horváth István utca (Korábban Hajnal utca.)

Horváth István a Tanácsköztársaság aszódi eseményeiben vett részt. Horváth István aszódi cipész iparosról („kis Horváth”) kapta a nevét, akit baloldali magatartása miatt 1944 őszén a nyilasok elhurcoltak, mártírhalált szenvedett.

Jónásfalva

Az Iklad felé vezető út mentén elterülő városrészt Jónásfalvának nevezik. A visszaemlékezők szerint nevét egy itt élt Jónás nevű emberről kapta.

Kakashegy utca

Az Öreghegyet, Ó-hegyet nevezték a településen Kakashegynek is.

Kassai-köz

Az Aszódi Javítóintézet mellett az Osztrák-Magyar Monarchiában épült Kassai Javítóintézetet is a gyermekek nevelése, jobb útra térítése érdekében működtették. A II. világháborút követően a megalakult Csehszlovákiából az intézmény több munkatársa családostól Kassáról Aszódra költözött, s a Javítóintézetben talált munkát, a városban jövőt. Nekik állított emléket a névadó képviselő-testület.

Kerekréti utca

Vélelmezhetően az árterületen lévő rét ihlette a névadót.

Kómár Gyula utca

Kómár Gyula (Aszód, 1904. március 5. – Budapest, 1968. október 24.) magyar állatorvos, egyetemi tanár. Szülőháza a Petőfi utcában áll, amelynek falán emléktáblát helyezett el a város. Mellszobra a főtéren áll.

Koren-köz

Koren István (1833-1856) Domony, 1805. december 25. — Szarvas, 1893. április 17.

Iskoláit Domonyban, Ikladon, Selmecbányán és Pozsonyban végezte. Állomáshelyei: nevelő az Osztroluczky családnál, tanító Besztercebányán, tanár Aszódon, majd Szarvason a főgimnáziumban, ahol 50 éves tanári szolgálat után ment nyugdíjba. Aszódon alapított családot, 1836-ban vette feleségül Neumann Júliát. 1835-1838 között Petőfi Sándor tanára volt.

Kulybus Gizella utca

Aszód díszpolgára, a város címzetes főjegyzője, negyed évszázadon keresztül szolgálta a várost.

Majna utca

Aszód testvérvárosa Obernburg am Main, amely a Majna partján fekszik. A testvérvárosi kapcsolatot a két város 1991-ben vette fel. A testvérvárosi megállapodást a Podmaniczky-kastély dísztermében 1992-ben Bagyin József és Wendelin Imhof polgármesterek írták alá.

Malom-köz

Az utcában működött a Kálmán-féle gőzmalom, amely az államosítást követően napjainkig malomként működik.

Mély út

A városból kivezető Mély úton, amelyen egykoron a barmokat hajtották a legelőre, jutunk ki a Nagyvölgybe, amely a Városi rétektől a Boki erdőig nyúlik. Az átvezető út neve Nagyvölgyi út. A Szentkereszttel szemben találjuk az Első kutat. Itt itatták először az állatokat. A Nagyvölgy közepe táján találjuk a Második kutat, amit Kanász kútnak is neveztek, itt deleltek a sertések. A Vrbányától a Paskomig elterülő völgyes területet nevezik Dolinának.

Micsinay-köz

A XX. század első harmada aszódi közéletének meghatározó és kiemelkedő személyisége. Micsinay Ernő okleveles gyógyszerész, később takarékpénztári vezérigazgató. Lakóházát 2021-ben műemlékké nyilvánította a hatóság. Névadója a Micsinay Ernő Sportpályának.

Miskolczi-köz

A közt Miskolczi Sándor huszárkapitányról neveztek el, aki az 1849. április 2-án lezajlott hatvani csatában kapott halálos sebet, Aszódon halt meg, sírja az ev. temetőben található. A városrész a Temetőalja vagy Linyig, Linyik. A környező utcákat a lovassági szerszámokról, fegyverről, huszárságról nevezték el.

Nyárád utca

Aszód testvérvárosa Nyárádszereda, amely a Nyárád partján fekszik. A testvérvárosi kapcsolatot 1994. augusztus 20-án kötötte a két város.

Osváth Gedeon utca

Dr. Osváth Gedeon magyar-latin szakos tanár. (Csenger, 1880. december 4. – t Budapest, 1952. november 10.) A gimnázium több évszázados történetének egyik legkiemelkedőbb tanára igazgatója volt. Aszódra 1906-ban, kezdő tanárként került. Lelkes tanári munkájának állomásai: az alumneum ephorusa, az önképzőkör tanárelnöke, a Petőfi-kultusz felélesztője, majd igazgatósága idején kiterjesztője volt. Amiként Csengey Gusztáv 1875-ben megindította az egykori aszódi diák, Petőfi Sándor emlékének ápolását, Dr. Osváth ezt tanulmányával, színműveivel, hihetetlenül energikus szervezésével általánosan ismertté és országos méretűvé fejlesztette.

Igazgatósága idején (1914-1926) vette fel a gimnázium a Petőfi nevet, továbbá a roppant nehéz gazdasági viszonyok közepette is, a kerület segítségével megkezdte az új gimnázium létesítését. Munkája babérját azonban nem arathatta le, mert 1926-ban nyugállományba vonult.

Öreghegy utca

Az első kúttól kiindulva egy dűlőút vezet a tető felé, az Öreghegyi vagy Óhegyi út. A Bánya dűlőtől délre fekvő domboldalon voltak Aszód város legrégibb szőlői, ezért ezt az oldalt Óhegynek, Öreghegynek, Öreghegyi szőlőknek, Sztárij vrh-nek nevezik. Az 1870-es években az aszódi határban tenyésző nemes szőlőket kipusztította a fíloxéra. Az egykori, több határrészre kiterjedő aszódi szőlőtermesztésnek ezzel vége szakadt.

Papföldi utca

A dombtetőn voltak az ún. papi földek. Innen kapta nevét az utca. Ezen a területen folytak a régészeti feltárások az 1960-as években.

Pauler Tivadar utca

Pauler Tivadar (Buda, 1816. április 9. – Budapest, 1886. április 30.) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a Magyar Jogász Egylet első elnöke

Pauler nevéhez fűződik az 1883-ban alapított kis-hartai (Állampuszta) valamint az 1884-től működő váci közvetítőintézet is, továbbá a javítóintézeti ügy meghatározó lépéseként az Aszódi Javítóintézet létesítése.

Petőfi utca (Korábban Zsidó utca. Itt állt a zsinagóga, itt állt a rabbi háza és a környező utcákat lakta az aszódi zsidóság.)

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

Az aszódi latin iskolában tanult 1835-1838 között. Élete további éveire nagy hatással voltak az aszódi évek.

Podmaniczky utca

Aszód neve 1715-től két évszázadon át összeforrott a települést birtokló Podmaniczky-családdal. Az evangélikus fatemplomban 1715. július 21-én kötött házasságot az 1691. február 6-án született Podmaniczky János és az aszódi földesúrnak, Osztroluczky Jánosnak 1690-ben született leánya, Judit. E házasság révén az iskolázott jogi képesítéssel rendelkező felső-magyarországi nemesúr egyszeriben a vagyonos középnemesek sorába emelkedett. Megalapozója lett a Podmaniczky-család aszódi ágának. Az aszódi Podmaniczky család több országos, sőt Európa hírű tagja sokat tett a magyar kultúráért és gazdaságért. Mecénási tevékenységük példaértékű a magyar történelemben.

Régész utca

A Papi földeken végig húzódó utca a területen és a város más részein lezajlott régészeti feltárásokra és a feltárásokat végző régészekre emlékezik.

Podmaniczky utca

Richly Emil (rajz – ábrázoló geometria) Sopron, 1913, március 17. Iskoláit szülővárosában végezte el, a Széchenyi István Gimnáziumban 1931-ben érettségizett, ezt követően 1932-1937-ban elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, közben egy évig katona volt.

Az 1937/38. tanévben került Aszódra. Tanári munkája mellett elsősorban a levente-és a cserkészmozgalomban tevékenykedett, ugyanakkor igyekezett festőművész ambícióit is kielégíteni. A Soproni Képzőművészeti Kör rendes és kiállító tagja volt. Tehetségének a kibontakozását a II. világháború akadályozta meg. Az 1943. június 15. – december 31. közötti időben katona, majd 1944. március 28-án ismét behívták. Tanár társának visszaemlékezése szerint Sopronban töltött szabadságáról ment vissza állomáshelyére, Székesfehérvárra, ahol a harcok folyamán lábsebet kapott, az oroszok agyonlőtték. Sírját megjelölték, ahonnan aztán földi maradványait a család a soproni temetőbe helyezte örök nyugalomra.

Fia Richly Zsolt (Sopron, 1941. március 23. – 2020. január 23.), mások mellett a Kockásfülű nyúl rajzfilm rendező-szerzője gyermekként Aszódon élt néhány évet az Arany és a Hunyadi utcán ma is álló házban

Siklaki utca

A Tanácsköztársaság hatalomátvételét követően a nemzetőrség Vörös Őrséggé alakult át. A forradalmi törvényszéknek volt tagja Siklaki Imre szabó, kommunista agitátor, aki 1 év 6 hónap börtönbüntetést kapott a Tanácsköztársaság alatt elkövetett bűncselekményeiért.

Széchenyi utca

Báró Podmaniczky Tibor 1920-ban adta el az aszódi Podmaniczky bárók utolsó aszódi birtokát a „zöld kastélyt” gróf Széchenyi Gyulának. A gróf 1945-ig élt itt családjával. Az új hatalom az idős grófot kilakoltatta jogos tulajdonából. Széchenyi Gyulának országos hírű méhészete volt, de építőiparral is foglalkozott.

Szentkereszt utca

Aszód határához közel elterülő Szentkereszten, régészeti feltárások által bizonyítottan létezett egy település a középkorban. Az Aszódi Római Katolikus Egyházközség az 1990-es években keresztet állított az egykori szentkereszti templom helyén.

Szontágh lépcső

Podmaniczky II. János fiai, I. László és József kiváló nevelésben részesült. Házi tanítójuk az a Szontágh Sámuel volt, aki később, mint a tiszántúli evangélikus egyházkerület kiváló szuperintendense (püspöke) írta be nevét a magyarországi evangélikusok történetébe.

Szontágh Sámuel megvásárolta a latin iskola fölötti telket és a rajta lévő házat, majd a birtokában levő ingatlant az evangélikus egyháznak adományozta, mégpedig iskolai célra. Ez az épület ma a Diákszalonnak ad otthont.

Szőlő utca

Az utca meghosszabbításában található a Manyik-dűlő.

Az Alföld északi részén többszáz tell-település, lakóhalom keletkezett, melyek egységes kultúráját hatvani kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ugyanis Hatvan fölött tártak fel elsőként olyan települést, amely kizárólag csak ennek a kultúrának emlékeit tartalmazta. A települések a környezethez alkalmazkodva síkvidéki és magaslati, domb- és hegyvidéki telepek. Aszód környékére a földrajzi adottságok következtében a magaslati tell-települések jellemzők. Ezek közé tartozik az aszódi Manyik-dűlőben, a Galga völgye fölé emelkedő magas, leszakadozott löszhát peremén fekvő többrétegű település is.

Szőlőt termesztettek a területen.

Városréti út

Az Öreghegy alatti laposon terül el a Városi rét, a Városrét, a Város rétje, Váraszka louka. A réten vezetett keresztül a Városréti út, amely a Kondoros térről vezet az első kútig. Egykoron a csordát is erre hajtották. Az ún. „hármas határnál” (Aszód-Kartal-Kálló) ered a Breda patak, amely tulajdonképpen Aszódra érkezve már csak időszakos vízmosás.

Vas Mór utca

A Podmaniczkyak téglavetője, a mai zsidó temető tőszomszédságában, az Aranykapu Bölcsőde és a volt Tüdőgondozó helyén létezett. A XVIII. századi termelés kezdéstől folyamatosan készültek itt a különböző jelekkel ellátott téglák. A téglavető utolsó báró tulajdonosa Podmaniczky Ármin volt. Csődje után a termelés véglegesen nem szűnt meg. E század elején Beke Gyula és Társa működtette az üzemet. Beke után Vas Mór (1871-1944) vette át a gyárat. Vas Mór (majd fia, László) irányítása alatt a téglagyár a környék legjelentősebb agyagipari üzemévé fejlődött. Nemcsak kiváló minőségű téglát, hanem virágcserepet, vizes és olajos korsókat és különféle dísztárgyakat is előállítottak a II. világháborúig működő kis üzemben.

A gyár utolsó tulajdonosa Vas Mór fia, László volt, aki 1944. ápr. 27-ig működtette üzemét.