Aszódi Evangélikus Gyülekezet
| Lelkész neve: | Lőrincz Csaba |
| Cím: | 2170 Aszód, Szontágh lépcső 1. |
| Telefon: | +36-20-824-3271 |
| Email: | aszodi.evangelikus@gmail.com |
| Honlap: |
Istentiszteleti helyek:
| Templom címe: | Aszód, Csengey utca 1/a. (bejárat a Régész utca felől) |
| Gyülekezeti terem címe: | Aszód, Szontágh lépcső 1. |
| Lakótelepi gyülekezeti terem címe: | Aszód, Falujárók útja 5. (Gondozási Központ) |
Istentiszteletek:
| Vasárnapi istentiszteletek helye: | Templom |
| Vasárnapi istentiszteletek ideje: | vasárnap 10:00-11:00 |
| További rendszeres istentiszteletek helye: | Lakótelepi gyülekezeti terem |
| További rendszeres istentiszteletek ideje: | vasárnap 15:00-16:00 |
| Gyermek istentisztelet helye: | |
| Gyermek istentisztelet ideje: |
Gyülekezeti alkalmak:
| Női bibliaóra helye: | |
| Női bibliaóra ideje: | |
| Férfi bibliaóra helye: | |
| Férfi bibliaóra ideje: | |
| Imakör helye: | |
| Imakör ideje: | |
| Baba-mama kör helye: | Gyülekezeti terem |
| Baba-mama kör ideje: | csütörtök 10:00-11:30 |
| Ifjúsági óra helye: | |
| Ifjúsági óra ideje: | |
| Énekkari próba helye: | Templom |
| Énekkari próba ideje: | vasárnap 09:00-10:00 |
Az evangélikus gyülekezet története
Aszód falu lakói a középkorban természetesen római katolikus vallásúak voltak. A török hódítás idején a település néptelen puszta lett. A török hódoltság alól felszabadított területekre a földesurak lakosokat telepítettek. Elsősorban a Felvidékről érkezett szlovák nyelvű és evangélikus jobbágyokkal népesítették be birtokaikat. Aszódon ez a betelepülés egybe esett azzal, hogy Osztroluczky János és felesége Justh Judit királyi adományként jutottak ehhez a vidékhez. Így az evangélikus szlovák jobbágyok evangélikus földesúr birtokára kerültek. Ezzel viszonylagos nyugalom is részük lehetett.
A feltételek 1693-ban értek meg az egyházközség megszervezésére. Ekkor lelkészt, tanítót hoztak a gyülekezetbe, majd fatemplomot építettek.
Így már lett lelki háza is az ide települt és a korábbi lakossággal egyre népesedő települést alkotó családoknak.
A dinamikus fejlődés az egyházközség életében Podmaniczky János és Osztroluczky Judit házasságkötése és Aszódon való letelepedésük után indult meg. Az új földesúr képzett volt nemcsak a kor tudományaiban, hanem az evangélikus hit dolgaiban is. Amikor átvette a birtok irányítását, egyben kézbe vette szellemi és anyagi téren egyaránt az evangélikus egyházközség irányítását is.
Igazán maradandót a templom építésekor alkotott Podmaniczky János és családja. A templom építéséhez 1719-ben kezdtek hozzá, felszentelése 1727 Márton napján történt meg. Erre a nevezetes ünnepre érkezők tiszteletére a mozsárágyúkat is megszólaltatták, ezzel emelve az ünnep fényét és örömét. Az evangélikus templom melletti harangláb az idők folyamán egyre rosszabb állapotba került. 1759-ben elkészült az új torony 399 forintért. Az áthelyezett harang megszólalása már a végleges itthonlét érzését keltette azokban, akik tanúi voltak ezeknek a munkáknak. 1771-ben elkészült a lelkészlak és az új iskola, valamint új harang került a templomtoronyba.
A város lakóinak többsége ekkor evangélikus volt. A gyülekezetben magyarul, tótul és németül beszéltek. Az istentisztelet és az iskola is ezt a három nyelvet használta.
Az iskola új épülete eredetileg azzal a szándékkal épült, hogy továbbra is marad a régi megoldás: együtt az elemi és a latin oktatás. Szontágh Sámuel, aki ez időben a Podmaniczky családnál nevelőként állt alkalmazásban, később azonban a Tiszai egyházkerület püspöke lett; több évi járandóságát összerakva, saját költségén megvásárolta az új iskola feletti régi épületet, amit addig lakóháznak használt tulajdonosa. 130 forintot fizetett érte- ez kb három évi teljes jövedelmét jelentette! Az egyházközségnek ajándékozta ezt a lakóházat, hogy ebben nyissák meg az elemi iskolát, elkülönítve a latin iskolától. Később ez az épület 1980-ig funkcionált iskolaként! Ez a Szontágh-féle ajándék lett a kis iskola, az új pedig a nagy iskola. Ez utóbbi épületet 1872-ben emeletessé építették át, s 1927-ig volt az egyházközség kezelésében a Petőfi Főgimnázium épületeként.
Aszód város története a XVIII. század elejétől szorosan összefonódott a Podmaniczky család történetével. Az aszódi evangélikus középiskola létrehozása, működtetése és fenntartása is e kiváló családnak köszönhető. Az aszódi ev. latin iskola fénykora összekapcsolódik a kiváló Koren István professzor működésével. A tanulók száma 1847-48-as tanévben már elérte a 64 főt. Természetesen elsősorban az aszódi iparosok és kereskedők gyermekei tanultak a város középiskolájában, de a Pest megyei evangélikus esperesség területéről, sőt még Nógrádból, Hevesből és Pest városából is ide küldték fiaikat az evangélikus lelkészek, tanítók, nemes urak, állami tisztviselők vagy éppen a jobb módú iparosok, mint ahogyan a szabadszállási mészáros és bérlő Petrovics István is ezt tette két fiával, Sándorral és Istvánnal Ebben a virágzó kis iskolában különböző vallású magyar, szlovák, német anyanyelvű diákok tanultak békés egyetértésben. Az aszódi schola latina jó csengésű neve, híre hamarosan elterjedt az egész országban. Az iskolában a tudományok és a magyar nyelv mellett a haza szeretetét is megtanulták a diákok, a reformkor nagyszerű eszméin művelődtek a “Galga parti Athén “tanulói.
Az intézménynek az 1847-48-as tanévben már 64 tanulója volt, akik főként a városból, de Pest megye más területeiről, valamint Nógrád és Heves megyéből is érkeztek ide, így a korabeli iskolák között országos hírűnek számított.
