Kezdőlap

Római katolikus

Neve a régies “aszó” szárazpatak, időszakos vízfolyás főnévből keletkezett. Csak a XV. század elején tűnik fel Pest megyében. Első okleveles említése 1401. január 23-án történik, ekkor Aza-i Tamás – mint királyi ember – szerepel egy birtokügyben. Ettől kezdve többször is szerepel az Aza-i, Aszód-i, Azzó-i, Azwo-i, stb. köznemesi család az oklevelekben, ami egyértelműen bizonyítja Aszód középkori létezését. Azzow-i Hensel Bertalan özvegyét 1520-ban (vagy 1521-ben) említik. Az Aszódi nemesi családról ez az utolsó ismert forrás.

Aszód a török hódítás elején elpusztult. 1564. aug. 10-én I. Ferdinánd Alag-pusztát és Azzoo-Pusztát (néhai Weress János birtokait) Witéz János egri várnagynak adományozta. Ezt követően lehetett a Dengeleghy-családé, azonban az adományozó vagy bizonyító oklevelet nem ismerjük. Az viszont tény, hogy Ztrucz (Strucz) Ferenc és Garay Farkas birtoka a XVII. század elején. Mivel Garay Farkas leánya, Erzsébet, Szelényi János felesége volt, ez által került azután a Szelényi-család birtokába. Ami a település másik részét illeti: 1637. febr. 7-én Esterházy Miklós nádor a Pest megyei Aszó és Szentkereszt pusztákat (tehát ez két külön birtok), melyek Ztrucz Ferenc füleki kapitány tulajdonát képezték, az ő magvaszakadtával (mivel a birtokok visszaszálltak a koronára), hű szolgálataiért Esterházy Pál nógrádi főkapitánynak adományozza. A két puszta terjedelme a 32 jobbágytelket nem haladta meg. Az Esterházyakról a későbbiekben nem tudósítanak az oklevelek, annál inkább a Szelényiekről.

A Chobotnál „Aszódi prépostság” néven tárgyalt Szent Kereszt prémontrei monostort és templomot Saját középkori nevén tárgyaljuk. Az 1630-as évek végére újra benépesedett Aszód és Szentkereszt – bár ennek megállapítása nehéz, mivel az oklevelek főleg Aszódszentkereszt közös néven emlegetik a két települést. Ettől függetlenül a mai értelemben vett Aszód magában foglalja Szentkeresztet is, és birtoklásuk is mindig közös volt. A Madács-család rövid birtoklása után I. Lipót 1691-ben Aszódot Osztroluczky Jánosnak és felelségének, Just Juditnak adományozta, tőlük leányágon öröklődik tovább a birtok. Osztroluczky Judit 1715-ben köt házasságot a szerény vagyonú, ám ősi felvidéki birtokos család fiával, Podmaniczky Jánossal, s ettől kezdve egészen 1870-ig a Podmaniczkyak a falu egyedüli birtokosai, majd ezt követően részbirtokaik vannak a település határában. Az utolsó Podmaniczky (Tibor) 1920-ban adta el birtokát Gróf Széchenyi Gyulának. Az Osztroluczyak és a Podmaniczkyak evangélikusok. Érvényesült a „cuius regio, eius religio” elv, bár meglehetősen toleránsak voltak, ennek tudható be a nagyszámú zsidóság betelepülése, valamint a katolikus templom építésében való közreműködés. A meglévő magyarok mellé felvidéki szlovák (evangélikus) parasztokat hoztak a birtokosok, később német iparosok és zsidó kereskedők is betelepültek, így alakult ki a három nyelvű (magyar, szlovák, német) és három vallású (katolikus, evangélikus és zsidó) mezőváros. Mária Terézia ugyanis 1761. április 21-én országos vásárszabadalommal ruházta fel, és mezővárosi rangra emelte Aszódot. (Az 1871. évi községi törvény alapján azonban végülis csak község lett.)

Aszódon a XV. században a premontrei prépostság templomán kívül – mely a török hódoltság elején megsemmisült – épült egy másik templom is, amely – mint műemlék – ma is fennáll, de az evangélikusok birtokában. Ezt a templomot a XVI. században tűzvész rongálta meg. 1700-ban az evangélikusoknak fatemplomuk volt, kőtemplomuk építését, 1727-ben áldották meg, a tornyot 1756-ban építették hozzá. A nagy vallási ellentéteket nem találjuk meg a korabeli írásokban. Bár tény, hogy a Podmaniczkyak országszerte a protestánsok vezetőiként ismertek, azonban birtokuk központjában – Aszódon – nyomát sem találjuk a vad gyűlölködésnek, sőt, az általuk támogatott „schola latina”-ban például nemcsak protestánsok gyermekei tanulhattak, hanem zsidók és katolikusok is. (Lásd a Matricula bejegyzéseit!) A katolikusok már az 1670-es években is a bagi plébánihához tartoztak. 1734-36-ban fából készült temploma van a romok közelében. Kevés felszereleléssel rendelkezik. Van két rézből készült aranyozott kelyhe, melyből az egyiket ciboriumnak használják. Ezen kívül van két kazulája. Templomukat 1748-ban – Grassalkovich Antal támogatásával építették fel, és 1750-ben megáldották. Az építkezést a Podmaniczkyak is támogatták. A megáldást Martonyi Pál kanonok végezte.

A bagi plébánosok közül Zsiger Mihály lépéseket tett az aszódi plébánia visszaállítása érdekében, sőt pecsétet is készíttetett ezzel a felirattal: „Sigill. Eccl. Cath. Oppidi Aszód 1774.” – de terve csak egy évszázaddal később, 1874-ben valósulhatott meg, amikor Peitler Antal püspök – Aszódot különválasztván Bagtól – önálló lelkészséggé tette. Anyakönyvei is ebben az időben kezdődnek. A Fiúnevelő (egykor „Javító”) Intézetben is volt egy háromhajós templom, ahol a katolikus, a protestáns és a zsidó növendékeknek külön-külön rész jutott vallásuk gyakorlására. Ezt azonban 1961-62-ben lebontották, és anyagából építették fel az SZTK-rendelőintézetet. Az 1970-es években helyette istentiszteleti hely nyitását szorgalmazta saját lakásában Dancsák Sándor ny. aszódi plébános. Ez azonban a szocialista rendszer miatt nem valósulhatott meg. A rendszerváltás után a Fiunvelő Intézet ismételen helyet ad egy kápolnának, ahol a hívek is részt vehetnek a szentmisén. Az új plébánia és közösségi ház építése 2007-ben kezdődött.

Plébániahivatal, Aszód
hivatali cím: 2170 Aszód, Szent Imre u. 17.
Vezetékes telefon: (28) 400 049
Plébániarészek
Domony fília; a plébániához tartozik: Iklad; Domony-völgy
Plébános: Dr. Gyurkovics István

Szentmisék rendje a Szentháromság templomban:
hétfő: 17:30
kedd: 17:30
szerda: szünnap
csütörtök: 17:30
péntek: 17:30
szombatJavító Intézeti Kápolna 17:30
vasárnap: 8:00; 11:00

Kapcsolódó információk
Első csütörtökönként a szentmisék előtt a Szent Mónika Közösség szentségimádása.

Május hónapban a hétköznapi szentmisék előtt 17:15-kor litánia.
Október hónapban, hétköznaponként a szentmise előtt 16:45-kor keresztúti ájtatosság.
Nagyböjti péntekeken keresztúti ájtatosság 17:00 órakor.
Húsvét vigíliáján (Nagyszombaton este) és Úrnapján körmenet.
A templombúcsú napja Szentháromság vasárnapja.

forrás: http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=4

http://miserend.hu/templom/165

Egyházközségi Híradó 65. szám
Egyházközségi Híradó 66. szám
Egyházközségi Híradó 67. szám
Egyházközségi Híradó 68. szám
Egyházközségi Híradó 69. szám
Egyházközségi Híradó 70. szám
Egyházközségi Híradó 71. szám
Egyházközségi Híradó 72 szám
Egyházközségi Híradó 73 szám
Egyházközségi Híradó 74. szám
Egyházközségi Híradó 2021. évi 73. szám
Egyházközségi Híradó 2021. évi 75. szám
Egyházközségi Híradó 2021. évi 76. szám
Egyházközségi Híradó 2022. évi 78. szám
Egyházközségi Híradó 2022. évi 79. szám
Egyházközségi Híradó 80. szám
Egyházközségi Híradó 81. szám