Kezdőlap

Aszód Város Díszpolgára

“Aszód Város Díszpolgára” kitünteti cím Aszód Város Önkormányzatának legmagasabb elismerése azoknak a magyar vagy külföldi személynek adományozható, akik valamely jelentős eredményt hozó munkájukkal vagy életművükkel, kiemelkedi munkásságukkal szolgálták a város fejlidését, annak társadalmi, gazdasági tudományos vagy mővészeti életében maradandót alkottak, hozzájárulva a város tekintélyének gyarapításához, jó hírnevének növeléséhez.

2014: Dr. Bodó Zsolt nyugalmazott főorvos

Dr. Bodó Zsolt 1977 óta lakik és dolgozik Aszódon. Baráti körben, ha szóba került, gyakran mondta:

„Nem élek, hanem dolgozom és lakom Aszódon, mert élni alig érek rá.”

Ha belegondolunk érthető a mondás.

1945. június 17-én született. Szülei, édesanyja egyetemi, édesapja gimnáziumi nyelvtanár. Az általános iskola után Miskolcon járt középiskolába, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára nyert felvételt. Orvosi diplomáját 1971-ben kapta. Bár kezdetektől vonzotta a körzeti orvosi munka, úgy vélte, a szakmát megtanulni kórházban lehet.

Gyakorlatát a Szikszói Járási, majd a Mezőtúri Városi Kórházban szerezte, innen szakvizsgázott belbetegségekből 1976-ban.

1977-ben pályázat útján került az aszódi Szakorvosi Rendelőbe, belgyógyászként. Nős, felesége dr. Vass Anna gyermekorvos. Két fia van, Zsolt szintén gyermek szakorvos, Péter közgazdász. Egy évi munka után 1 évre megbízott, majd kinevezett vezetője lett a Szakrendelőnek, melyet 28 évig töltött be. Emellett mivel szükség volt rá, üzemorvosa volt a PÁÉV aszódi telepének, a Ferromechanikának, és segített a Fiúnevelő növendékeinek orvosi ellátásában. Szerepet vállalt Aszód közéletében is. Kezdetben tanácstag, majd a rendszerváltás után 5 ciklusban a város képviselője lett, a Szociális Bizottságot vezette. Évekig az aszódi területi Vöröskereszt elnöke volt. Az aszódi laktanya működésének utolsó 5 évében a laktanya orvosi munkáit is ellátta.

Kapcsolata a kollégákkal, mind a Hatvani Kórház, mind pedig a Kistarcsai Kórház orvosaival, mind a környező családorvosokkal igen jó volt. Bármikor és bármiben készségesen állt a rendelkezésükre. 34 évnyi munka után a Galga-völgye betegei között biztosan kevés van, aki nem ismeri, vagy betegként még nem találkozott vele. Derűs, vidám természete, ha szükséges, mindig oldja az aggódó betegek szorongását. Hat éve nyugdíjas. Életének felét az aszódi rendelőben töltötte, így nem volt véletlen, hogy látva a rendelő bizonytalan helyzetét, létrehozott egy alapítványt, melynek neve, melyet Önök is ismernek: „Legyen az Ön Szívügye is”. Az intézet dolgozói, akikkel évtizedek óta igen jó a kapcsolata, egy emberként álltak mellé. Az ellátási területhez tartozó, minden önkormányzat támogatja az alapítványt, vagyis a rendelőt. A lakosság, a környező falvak népe, a vállalkozók, pénzadományok mellett, szak és segédmunkával is hozzájárultak az intézmény csinosításához, ezzel a várakozási idő elviselhetőbbé tételéhez.

Bodó doktor, bár ma már csak heti két alkalommal rendel, mellette segíti a Fiúnevelő orvosi ellátását, gondjainak megoldásában, valamint egy versegi kis körzetrész betegeinek ellátásában.

Munkájával akaratlanul is nyomot hagyott az emberek életében. Ismerjük a természet, főleg a vizek iránti szeretetét, kívánjuk, hogy legyen több ideje kedvenc foglalatosságához, a horgászat gyakorlásához.

Gratulálunk!

 

2013: Kovács István – iskolaigazgató, „posztumusz” kitüntetés

Kovács István Ipolyságon született, 1913. szeptember 12-én, (100 éve).

Az elemi és a középiskolát szintén az – időközben Csehszlovákiához csatolt – Ipolyságon végezte. Pozsonyi másfél éves orvosi egyetemi tanulmányainak befejezte után a tanítóképzőben diplomázott. Itt ismerkedett meg feleségével, Pacsay Klára tanítónővel, akivel 1938. augusztus 20-án kötöttek házasságot Kassán.

Kezdetben Borsiban, majd Bodrogszerdahelyen tanítottak – görögkatolikus elemi iskolában. A II. világháborúban a II. Hegyidandár hadnagyaként szolgált, időközben fia és lánya született. A szakirodalom nyilvántartja, hogy a Kárpátokban harcoló magasabb magyar egység futáraként kapcsolatba került a szovjet alakulatokkal, mely akció eredményeként több település népének és jelentős magyar egységek katonáinak az életét mentette meg. 1946-ban a Kassai Javítóintézetben kapott családfői állást, majd később – miután magyar nemzetiségűnek vallotta magát – elbocsátották, ezt követően csak alkalmi munkából élt. A kitelepítési/lakosságcsere események folyamán költözött a négytagú család Aszódra, ahol Kovács István a Javítóintézetben azonnal családfői állást és lakást kapott. Az ő példáját még hét kassai, magyar javítóintézeti pedagógus és alkalmazott család követte, akik szintén az Aszódi Javítóintézetben kaptak állást és menedéket. A „kassaiak” az elkövetkező években, évtizedekben meghatározó személyek voltak nemcsak az intézet, hanem Aszód közéletében is.

Kovács István két évig családfőként dolgozott, közben elvégezte a Gyógypedagógiai Főiskolát. Kiváló munkájának elismeréséül 1949-ben kinevezték a Javítóintézet igazgatójának, mely tisztséget 1955-ig látta el. A magyar történelem nehéz évei alatt kiváló szakértelemmel, emberséggel és a rá jellemző alkotó aktivitással vezette az Intézetet, ahol – azokban az években – 7-800 növendék lakott. Időközben a Kovács család Aszódon még két fiúval gyarapodott. Itt említjük meg, hogy lánya és két fia is, szülei hivatását választotta és évtizedekig szolgálták – apjukhoz méltóan – az aszódi tanügyet.

Egy alaptalan rágalom miatt váltották le az igazgatóságról. Ezt követően néhány hónapos betegszabadság után az Általános Iskolába került tanárnak, ahol is három hónap után megbízták az iskola igazgatásával.

Tizenöt évi igazgatása alatt létrehozott egy szilárd, kiváló pedagógusokból álló, hosszú ideig az iskola színvonalát meghatározó tantestületet. A legendás „Kastély-iskolában” olyan légkört teremtett, ahol minden a gyermekekért történt, pedig az akkori feltételek a mostani lehetőségeket meg sem közelítették. Az épületben a háborús károkat kellett még eltüntetni, ezért az állam az egész „U” alakú kastély műemléki helyreállítását rendelte el. Az épület 1962-1964 között eredeti pompája szerint megújult, melynek lebonyolításában, az építkezés közben az iskolai élet biztosításának megszervezésében Kovács István éjt nappallá téve dolgozott. Az iskola általános színvonalát emelte, amikor 1959-ben létrehozta az énekzenei tagozatot, mely napjainkban is virágzik és kiterebélyesedett a Zeneiskolával. Megindította a dolgozók esti/levelező iskoláját, melyre nagy igény volt, hiszen 1945 előtt csak 6 osztályos volt az alsófokú oktatás. A kapuit 1958-ban megnyitó Petőfi Múzeumnak elindulásában nagy segítséget nyújtott a múzeum megbízott vezetőjének, tantestülete egyik tanárának.

Igazgatói munkájában nagy súlyt fektetett fiatal munkatársai segítésére, nevelésére, pedagógiai kultúrájuk szélesítésére. Az iskola azokban az években, évtizedekben igen jelentős szerepet játszott Aszód Nagyközség közéletében.

1970-ben hosszabb ideig beteg lett, felgyógyulása után már nem vállalta az igazgatói beosztást, és néhány évig (nyugdíjba vonulásáig) Kartalon vállalt tanári állást. Nyugdíjas éveit bearanyozta, hogy a Petőfi Múzeumban félállású gyűjteménykezelőjeként dolgozhatott. Az akkori jó múzeumi kollektívában kamatoztathatta szlovák nyelvtudását, és mindenben nagy alázattal segítette az intézménynek akkori kiemelkedően dinamikus fejlődését.

1970-es betegségének kiújulása következtében, családja körében 1986. december 30-án tért meg Teremtőjéhez.

Kovács István, születésének 100. évfordulóján, Aszódért tett szolgálataiért, a helyi iskolai élet magas szintű fejlesztéséért, a magyar ifjúságért kifejtett áldozatos és maradandó munkásságáért, becsületes igaz magyarságáért, példamutató családi életéért Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete méltónak tartja posztumusz „Aszód Város Díszpolgári” cím viselésére.

 

2012: Keményné Koncz Ildikó, a Raiffeisen Bank Zrt. ügyvezető igazgatója, Önkormányzati Főosztály vezetője

Keményné Koncz Ildikó Aszódon született, s általános iskolai tanulmányait is itt végezte az ének-zene tagozaton.

Hatvanban a közgazdasági szakközépiskolában érettségizett, majd a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola pénzügy szakán szerzett okleveles üzemgazdászi diplomát 1979-ben.

További szakképesítései: okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, közbeszerzési menedzser és szakértő.

Első munkahelye 1973-1978 között az Aszódi Nagyközségi Tanács volt, ahol pénzügyi előadóként dolgozott. A tanácsi költségvetés összeállítása, kiadások könyvelése, belső ellenőrzési feladatok ellátása tartozott feladatkörébe.

Ezt követően 8 éven át az OTP Tanácsi Főosztályán, majd 1986 és 1996 között a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályán tevékenykedett. Egészségügyi, oktatási, kulturális szabályozással, törvény előkészítéssel foglalkozott. Részt vett az önkormányzati törvény gazdasági fejezetének, az államháztartási törvény önkormányzati szabályainak kidolgozásában. Az osztály vezetését 1990-től kezdve rábízták.

Jelenlegi munkahelyén, a Raiffeisen Banknál Zrt.-nél 18 éve dolgozik. 1994-1997 között a Hitelosztály Főosztályvezető-helyettese, majd ezt követően és jelenleg is Önkormányzati üzletágvezető, ügyvezető igazgató a beosztása.

Feladata a bank önkormányzati üzletági stratégiájának kialakítása, a végrehajtás megszervezése, az ország egész területén az értékesítési tevékenység felügyelete, új banki termékek, szolgáltatások, önkormányzati banki folyamatok, struktúrák, rendszerek kidolgozása, a management és a tulajdonosok számára riportok készítése, kapcsolattartás a hazai és nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, önkormányzati vezetőkkel, szövetségekkel, minisztériumokkal, országgyűlési képviselőkkel.

Közvetlen irányítása alá 54 munkatárs tartozik.

Jelentősebb publikációi:

  • Államháztartási kézikönyv 1990, társszerző
  • A helyi önkormányzatok és pénzügyeik 2003, társszerző
  • ÁSZ – Tanulmányok a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének továbbfejlesztési lehetőségeiről- szerkesztette. Vígvári András Bp. 2005.
  • ÁSZ – PPP projektek az önkormányzatok területén 2007.

Szülővárosával, Aszód Város Önkormányzatával szoros kapcsolata az évek során nem szakadt meg, sőt napjainkig megmaradt, melyet a Raiffeisen Bank Zrt.–vel való sok éve tartó sikeres együttműködés is bizonyít, mely által Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete méltónak tartja „Aszód Város Díszpolgári” cím viselésére.

2011: Kissné Kulybus Gizella – címzetes főjegyző

Kissné Kulybus Gizella egy rendkívüli, a változó  társadalmi-gazdasági körülményeken átívelő, 2011-ben 40 szolgálati évet felölelő életpályát tudhat magáénak és zár le ez évi nyugdíjba vonulásával.

Penészleken született, majd az általános iskolát szülőfalujában végezte, és Fehérgyarmaton közgazdasági szakközépiskolában tanult tovább. Egy év munka után nappali tagozaton kezdte el a tanácsakadémiai oktatást Veszprémben, később ehhez később elvégezte az Államigazgatási Főiskola másfél éves kiegészítő képzését, melyet államvizsgával zárt 1984-ben.

Közszolgálati pályájának állomásai:

  • 1971. július 1-től, az érettségi vizsga letételét követően szülőfalujában és lakóhelyén helyezkedett el a Penészleki Községi Tanács VB-nél, ahol kezdetben előadóként dolgozott.
  • 1974-től VB titkár Penészleken
  • 1978. február 1-től került Aszódra áthelyezéssel, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozott. Először igazgatási csoportvezetőként
  • 1984. március 16-tól az Aszódi Nagyközségi Közös Tanács VB titkárává nevezték ki. (A nagyközségi tanácshoz tartozott Iklad és Domony település is.)
  • 1990. december 7-től Aszód Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete pályázati kiírás alapján jegyzővé nevezte ki a rendszerváltást követően. (Aszód 1991-ben kapta vissza városi rangját)

Munkája elismeréseként 2003. július 1-től címzetes főjegyzői cím adományozásában részesült.

Életpályája rövid bemutatásából látható, hogy mindvégig a köz érdekében, a köz szolgálatában – a közigazgatásban – dolgozott, melyből  33 évet egy településen, Aszód nagyközségénél, illetve Aszód városánál töltött. Kissné Kulybus Gizella Címzetes főjegyző Asszony teljesítményének nagysága azzal is mérhető, hogy nem futamodott meg az egy település életében óhatatlanul előálló, változással járó nehézségek elől, eltántoríthatatlanul győzte le az akadályokat. A település 33 évének meghatározó vezetője, az elmúlt három évtizedben a város életében a folytonosság képviselője.  Ennek titka, hogy munkájában mindig elsődleges szempontnak tartotta, hogy a rábízott feladatokat szakszerűen, határidőben, időt és fáradtságot nem kímélve, a jogszabályok maximális tiszteletben tartása mellett, a legoptimálisabb döntési lehetőségek között végezze. De a jogszabályok mögött mindig meglátta az embert is – segítőkész, empatikus ember.

Munkáját kiváló szakmai hozzáértéssel, felelősségtudattal végezte. Nagy munkabírású, jó szervező. Határozott, korrekt és tárgyilagos munkastílusa az Önkormányzati és a Polgármesteri hivatal államigazgatási, hatósági munkájában, annak irányításában és eredményességében egyaránt megmutatkozik. Mindezt a felügyeleti ellenőrzések pozitív visszajelzései is alátámasztják. A több évtizedes  közigazgatási gyakorlatot jól hasznosítva koordinálta mind az Ügyrendi Bizottság, mind pedig a képviselő-testület munkáját, segítve ezzel a mindenkori polgármester és a helyi közösség feladatainak széleskörű megvalósulását. A folyamatosan növekvő követelményekkel együtt járó feladatokat következetes, koncentráltan koordináló, irányító munkájával biztosította. Szívén viseli a város fejlődését, a pályázatok figyelésével, előkészítésével és folyamatos koordinálásával hatékonyan közreműködött a Széchenyi Terv szociális bérlakás program, a céltámogatással megvalósuló csatorna és szennyvíztelep bővítés, az Aranykapu Bölcsőde beruházás megvalósulásában – és még természetesen hosszasan sorolhatnánk  a sikeres pályázatok sorát.

De a beruházások, különféle fejlesztések mellett Kissné Kulybus Gizella Címzetes főjegyző Asszony fáradhatatlanul, a mindennapokat minél kevésbé zökkenőmentessé téve, évtizedeken át szervezte a Polgármesteri Hivatal vezetésén keresztül Aszód város település lakosságának életét.

Szakmai tudásával igen sok esetben segítette konzultációs és egyéb módon a környező települési önkormányzatok munkáját is. Kiemelkedő szerepe volt az önkormányzati társulások létrehozásában, munkájuk koordinálásában, a körzetközponti feladatok megszervezésében, megvalósításában, irányításában. (Gyámhivatal, Okmányirodai igazgatás, körzeti építésügyi igazgatás) Az 5. sz. Országos Egyéni Választási Körzet vezetőjeként évtizedek óta nagy szakértelemmel bonyolította az országos választások, népszavazások, népi kezdeményezések, a helyi választások szervezését 17 település vonatkozásában.

Fáradságot nem ismerő, kiemelkedő munkavégzésével, erkölcsi tartásával, segítőkészségével elismerést vívott ki a mindenkori képviselő-testület, a bizottságok tagjai, a városban élők és Aszód körzetközponthoz tartozó települések vezetői, valamint a lakosság körében egyaránt.

E nagyszerű életpálya igazán méltóvá teszi Kissné Kulybus Gizella Címzetes Főjegyző Asszonyt a Díszpolgári cím viselésére.

Nyugdíjas éveihez kívánunk jó egészséget és további alkotói munkában gazdag, hosszú életet.

2010: Frajna Miklós

Frajna Miklós egy rendkívüli, a legnemesebb elveket való igazi humanista életpályát tud maga mögött. Diplomáját francia egyetemen szerezte, hiszen hazájából 1956 után menekülnie kellett. Magyar földön akart élni, dolgozni, ezért a hazatért. Az a bizonyos sokat emlegetett hazaszeretet válik kézzel foghatóvá elvégzett munkájában, közéleti tevékenységében.

Köztiszteletben álló, meghatározó aszódi értelmiségi, igazi európai gondolkodó.

Frajna Miklós igazgatói tevékenysége mind eredményességében, mind törekvéseiben, céljaiban a gimnázium történetének egy kiemelkedő és meghatározó időszakát képviseli: elgondolásának és törekvésének meghatározó szerepe volt abban, hogy most a városban két gimnázium (középiskola) áll az oktatás szolgálatában. Elindította a Pest megyében is egyedülálló, és a maga idejében országos beiskolázással bíró francia tagozatot, amely idén éppen 20 éves; valamint a hatosztályos képzést. Az iskola erkölcsi, és anyagi támogatására megalapította a gimnáziumban végzett öregdiákokat összegyűjtő Baráti Egyesületet,  létrehozta az Alma Máterért Alapítványt, valamint  a „Petőfi aranyjelvényt”.

Igazgatói tevékenysége alatt létesült és folytatódott sikeresen a testvériskolai kapcsolat a nyárádszeredai Elméleti Líceummal. Ezen kívül Frajna Miklós tanári, igazgatói pályája során számos diákhagyomány újraindítója, avagy elindítója volt.

Közéleti munkássága:

Frajna Miklós Aszód Város Önkormányzat képviselő-testületének tagjai volt 8 éven keresztül, képviselőként is szolgálta a várost. 1990-1998 között a Páneurópai Unió aszódi szervezetének elnöke volt, sok éven keresztül a Katolikus Egyház Tanács tagjaként tevékenykedett.
Számos kitüntetésben részesült, melyekből kiragadva három példa:

A francia állam részéről:

  • (1992)  Akadémiai Pálma Rend lovagi fokozata
  • (1997) Akadémiai Pálma Rend tiszti fokozata

A magyar állam részéről:

  • (1996)  Arany János Pedagógiai díj

E nagyszerű életpálya elismerése és köszöntése céljából Frajna Miklós nyugalmazott igazgató úrnak Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. augusztus 20-án az „Aszód Város Díszpolgára” kitüntetést adományozza.

Azzal, hogy Frajna Miklós részére Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címet adományoz, egyúttal elismerésre számíthat egy olyan pálya is, melyet  egy másik európai nemzet is a legmagasabb szinten elismerésre érdemesnek tartotta.

2009: Mukk József – énekművész

Mukk József 1962. február 23-án született Gödöllőn. Zenei alaptanulmányait Aszódon, a zenei általános iskolában végezte. Kilenc évesen kezdte hangszeres tanulmányait az aszódi zeneiskolában, cselló szakon. 1978-ban felvételt nyert a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol felfigyeltek rendkívüli énekhangjára, így a középiskolát két tanszakon végezte: cselló és magánének szakon. A szakmai érettségit követően elvégezte a ZTI Tanárképző Főiskola magánének tanári szakát, majd 1987-ben a Liszt Ferenc Zeneakadémia harmadik évfolyamos hallgatójaként folytatta tanulmányait. 1990-ben elnyerte a Magyar Állami Operaház ösztöndíját és egy évvel később művésztanári és operaénekesi diplomájával a kezében az Operaház magánénekeseként kezdte meg művészi pályáját.

Versenyek, helyezések:

  • Grazi I. Schubert Nemzetközi Énekverseny- 3. díj
  • Római Valentino Bucchi Nemzetközi Énekverseny – 3. díj

Díjak, kitüntetések:

  • 1990. Magyar Előadóművészek Társasága – Nívódíj
  • 1991 Magyar Előadóművészek Társasága – Nívódíj
  • 1992. Pásztory Ditta-díj

Mukk József énekművész Európa szinte minden országában vendégszerepelt már, de visszatérő művészként ismerik és tapsolnak énekhangjának Japánban is. A hazai szimfonikus zenekarok mindegyikével koncertezett és számtalan CD felvételen gyönyörködhetünk művészetében. Úgy gondolom, minden aszódi és magyar polgár méltán büszke lehet Aszód város szülöttjére, Mukk József énekművészre.

2008: Dr. Asztalos István – nyugalmazott múzeumigazgató

Aszód Város Díszpolgára kitüntetést 2008-ban dr. Asztalos István nyugalmazott múzeumigazgató kapta.

1955-ben tanárként került Aszódra az általános iskolába. 1958-ban tanári munkája mellett megbízták a Petőfi Múzeum megszervezésével, majd 1962-ben felkérték a bagi iskola igazgatására, ahol ezt a feladatát két éven keresztül látta el. Ezt követően egy évig beosztott tanárként dolgozott Aszódon, majd 1965-75 között az újonnan szervezett 2. számú Általános Iskola alapítója, igazgatója volt. Pedagógusi munkájáért több elismerésben részesült. Tanári-igazgatói munkája mellett irányította a Petőfi Múzeum gyűjtő, megőrző és kutató munkáját. Időközben tanári diplomája mellett megszerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen második diplomáját, majd a bölcsészdoktori tudományos fokozatot. Rövid ideig az MTA Régészeti Intézetének ösztöndíjasa is volt.

1975-ben a Petőfi Múzeum főállású igazgatójának nevezték ki. A múzeum megalakulásakor semmiféle gyűjtemény nem létezett, mindent az alapok lerakásával kellett kezdeni. A hatvanas évek elejétől régész kollégáival rendszeres tervásatásokat szervezett és bonyolított, néprajzos munkatársaival pedig gyűjtő utakat. Megalapozta a múzeum régészeti, néprajzi, helytörténeti és Petőfi-gyűjteményét. Megindította a Múzeumi Füzetek című tudományos ismeretterjesztő, valamint a Galga Menti Műhely periodikákat, melyekkel megalapozta a Galga-völgy tudományos irodalmát. Ennek során számos tanulmányt, önálló és többszerzős kötetet írt, nevezetesen Aszód, Tura, Iklad, Domony, Vácszentlászló, valamint, az ikladi családok történetét. Sok Petőfivel, illetve az aszódi gimnáziummal kapcsolatos írása jelent meg több kötet formájában. Számos állandó és több tucat időszaki kiállítás rendezője, megannyi ismeretterjesztő és tudományos előadás, kiállítás megnyitó, valamint újságcikkek sokasága fűződik a nevéhez. Irányításával valósultak meg a vidék falumúzeumai: a dányi, a versegi, a zsámboki, az ikladi, a turai valamint a galgamácsai Vankóné Dudás Juli Emlékház és a Brandtner Pál Emlékszoba. Múzeumi munkájáért több megyei és országos elismerésben részesült, 1999-ben a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

Aszód közéletében folyamatosan szerepet vállalt tanácstagként, amiért Aszód Nagyközségért kitüntetésben részesült. Sohasem volt politikai párt tagja, viszont évtizedek óta tagja a Magyar Történelmi Társaságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Pulszky Társaságnak, alapító tagja az Országos Petőfi Társaságnak és a Váci Múzeum Egyletnek, valamint a Váci Római Katolikus Egyházmegye Egyháztörténeti Bizottságának és az Aszódi Római Katolikus Egyházközség Egyháztanácsának. Több aszódi társadalmi szervezetet, egyesületet hozott létre: az Aszódi Múzeumi Egyesületet, az Aszódi Horgász Egyesületet, az Országos Petőfi Sándor Társaság aszódi csoportját. Adományával alapozta meg a Szentháromság Alapítványt és az Osváth Gedeon Emlékére Létesített Múzeumi Alapítványt. Az aszódi Petőfi-kultusznak évtizedeken keresztül ébren tartója. Érdemei elismeréseként 1990-ben Pest Megye Önkormányzatának művelődési tanácsnokának választották, amelyet 1994-ig töltött be. 1995-ben nyugállományba vonult, de nem szakadt el a múzeumtól, tudományos munkatársként 2005-ig dolgozott az intézményben, miközben az Országos Petőfi Sándor Társaság társelnökévé választották. Jelenleg Az aszódi családok története című munkáján dolgozik.

Asztalos István hűséges ember. Bár több magas pedagógiai, múzeumi, tudományos beosztásba, intézményvezetői állás betöltésére kérték fel, egyiket sem vállalta el, hűséges maradt választott második szülőföldjéhez, Aszódhoz. Megszakítás nélkül 50 éven át szolgálta Pest megye, s Aszód művelődésügyét. A Petőfi Múzeum idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját, melynek igazi értéke, hogy az alapítója közöttünk van.

2008: Tolmácsi Miklós – nyugalmazott GAMESZ vezető

Tolmácsi Miklós 1991-ben, pályázat útján nyerte el Aszód Város Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet vezetői állását.

A GAMESZ szerteágazó feladatot lát el, bonyolítja az önkormányzat intézményeinek gazdálkodását, karbantartási feladatait A megszűnt Költségvetési Üzem után átvette a település köztisztasági, kommunális hulladékszállítási és elhelyezési feladatait, ezen túlmenően ellátja a közterület-fenntartási, valamint ingatlankezelési feladatokat.

Tolmácsi Miklós, mint az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vezetője a rábízott komplex feladatot körültekintéssel, szervezetten, nagy felelősségtudattal végezte. Az intézmény működésére átadott épület kívül-belül megújult, új telephelyet alakított ki, hosszútávra megteremtve a jobb szakmai feltételeket az intézmények kiszolgálását biztosító gazdálkodási és karbantartási munkákhoz.

A város közterület-fenntartási munkáit – rendszeres fűnyírás, parkosítás, egynyári virágok ültetése, gondozása – közmunkások közreműködésével irányította. Odafigyelő vezetői munkája eredményeként – a szűkös költségvetési keretek ellenére – rendezettebbek lettek a közterületek, növekedett a kihelyezett virágok száma. Odafigyelt arra, hogy a kipusztult fák, cserjék pótlása megtörténjen.

A település köztisztasági feladatait szakszerűen és lelkiismeretesen irányította, koordinálta, ezen túlmenően a környező településeken is sikerrel pályázott a hulladékszállítási és elhelyezési feladatokra. A bezárás előtt álló, kommunális hulladék elhelyezését biztosító telepen a szakhatóságok előírásainak is megfelelő körülményeket teremtett, felszámolta a korábban meglévő szakmai hiányosságokat. Részt vett és vesz az Északkelet-Pest és Nógrád Megyei Hulladékgazdálkodási Program szervezésében és térségi megvalósításában.

Intenzív munkájával elérte, hogy megújult a köztisztasági és hulladékszállítási géppark. Több pályázati lehetőséggel élt, ennek következményeként 3 db köztisztasági autóval gazdagodott a város. Beindította, működtette a szelektív hulladékgyűjtést. Munka mellett felsőfokú végzettséget is szerzett és folyamatosan továbbképezte magát.

A város közéletében aktívan részt vesz, egy cikluson keresztül önkormányzati képviselő volt, majd a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság munkáját is segítette.

Tolmácsi Miklós 2005 október 23-án KÖZSZOLGÁLATÉRT ÉRDEMÉREM ARANY FOKOZAT kitüntetésben is részesült, valamint az Aszódi Egyházközösség a PRO DIOCESI VACIENSI kitüntetés I. osztályára is felterjesztette, mely kitüntetést 2008. május 31-én kapta meg.

Az aszódi katolikus egyház gondnoka, az ottani építkezések szervezője és bonyolítója.
Hosszú ideig a város sportkörének elnökségi tagja, több évig vezetője volt. A városi rendezvények szervezésében folyamatosan részt vesz lokálpatrióta elkötelezettsége miatt.

Hosszú évtizedeken át végzett kiváló munkája alapján méltó arra, hogy az “Aszód Város Díszpolgára” címet megkapja.

2007: Detre János – nyugállományú evangélikus esperes

Evangélikus papi családban, Mendén született. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Nagykátán végezte el, ahol is 1957-ben tett érettségi vizsgát. Egyetemi tanulmányait 1957-1962 között a Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián teljesítette, 1962-ben szigorlatozott jeles eredménnyel, ez év július 8-án, Mendén avatta lelkésszé Káldy Zoltán püspök.

Segédlelkészi szolgálatot teljesített Mendén, Pécsett, Budapest-Zugló gyülekezetekben, majd 1965. február 21-én az Aszódi Evangélikus Egyházközség választotta meg lelkészének.

Városunk evangélikus gyülekezetének 43 évig, 2007. július 30-ig volt a lelkésze, mely hosszú szolgálat alatt a város fölötti dombon épített, közel háromszáz éves ősi templomban több mint 5 ezer igehirdetést, 450 esketési, a temetői végső búcsú alkalmával 1200 igehirdetést mondott el. Szolgálatának elején irányításával új paplak és gyülekezeti terem épült, mely a közelmúltban jelentősen megújult és kibővült, otthont adva ezzel nem csupán az evangélikus hitéletnek, hanem a különféle ökumenikus, sőt városi közéleti rendezvényeknek is.

Nagy hatású, korszakos aszódi lelkészi szolgálata mellett fontos egyházmegyei, sőt országos tisztségeket is betöltött; 1993-1998 között a Pest megyei Evangélikus Egyházmegye, 1998-2006 között pedig az Észak-Pest megyei Evangélikus Egyházmegye vezetője, esperese volt.

Több ízben vett részt külföldi tanulmányutakon és konferenciákon. A rendszerváltás éveiben épített ki a napjainkban is virágzó testvérgyülekezeti kapcsolatot az Alandi és a Helsinki Dómtemplomi Gyülekezetekkel.

Elsősorban Detre Jánosnak köszönhető, hogy Aszódon ismét van evangélikus gimnázium, mely intézmény településünk rendszerváltás utáni legnagyobb fejlesztése és egyben városunk hírnevét messze sugárzó ékessége.

Külön említést érdemel az a kiterjedt és roppant gazdag tudományos és hitéleti publikációs tevékenysége, melyek egy része nyomtatásban a Lelkipásztor c. lelkészi szakfolyóiratban, az Evangélikus Élet c. hetilapban, valamint az Aszódi Tükör c. helyi újságban látott napvilágot. Külön öröm számunkra, hogy egyháztörténeti munkáinak tekintélyes része az Aszódi Petőfi Múzeum kiadványaiban jelenhetett meg. Íróasztalának mélyén még számos kiadatlan tanulmány és dolgozat lapul, melynek egy része ugyan elhangzott a Magyar Rádióban vagy egyházi körökben, különféle konferenciákon, mindazonáltal kiadásra várnak.

Detre János esperes úr nemcsak egyházi szolgálatával, hanem közéleti érdeklődésével és aktív közreműködésével is kifejezte ragaszkodását és szeretetét városunk és annak lakói iránt, amiért is megkapta az Aszód Városért kitüntetést.

E nagyszerű életpálya elismerése és köszöntése céljából Detre János nyugalmazott evangélikus esperes úrnak Aszód Város Képviselő-testülete 2007. augusztus 20-án az Aszód Város Díszpolgára kitüntetést adományozza. Nyugdíjas éveihez Aszód város közönsége nevében kívánunk jó egészséget és további alkotó munkában gazdag hosszú életet.

2006: Bagyin József

Bagyin József polgármester úr Gödöllőn született és Gödöllőn – helyesebben Máriabesnyőn – lakik. Ám valóságos élete szerint aszódi. Ideköti a származása, gyerekkora, iskolája, ez a kötődés törte ketté a fiatal vízügyi mérnök szakmai karrierjét, amikor mint Ady Endre föl-föl dobott köve hazajött Aszódra, a földre, “amelyből vétetett”. 26 éve történt ez, azóta Bagyin József Aszód tanácselnöke majd az aszódiak négyszer megerősített akaratából polgármestere, a város első szolgája. 26 év már számottevő idő az egyén, a család, az ország és természetesen a lakóhely életében. Aszóddal is sok minden történt ezen idő alatt. A hatalom által leminősített, évszázados funkcióitól megfosztott Aszód fokozatosan magára talált. Kiépült városi szintű, több funkcióban a környező településekre is kiterjedő infrastruktúrája, városképi koncepciójában tudatosan vállalta a 19. század végének, 20. század elejének szolid arányú kisvárosi-polgári arculatát. Intézményrendszere, majd közigazgatási tevékenysége, a civil tőke erősödése, a település határain túlmutatva újból a Galga-völgy természetes középpontjába tették-teszik, ma a kistérségi társulás központja. Testvérvárosi kapcsolataiban Obernburgtól a kisváros racionális rendezettségét tanulja, Nyárádszereda a nemzeti együvé tartozás érzését erősíti. Új városrészeiben letelepedve egyre több család választja az aszódi polgárságot.

A fejlődés nem egy ember teljesítménye, érdeme. Ám amikor az aszódiak újra és újra Bagyin Józsefet választották polgármesterüknek, építettek azokra a tulajdonságaira, melyek alkalmassá tették őt szerepére. Együttműködési készségére, hosszútávra történő átfogó tervező képességére, az emberek iránti tiszteletére és a megértésre való törekvésére, kommunikációs készségére, türelmére, kiegyensúlyozottságára, természetességére, humorérzékére, városához, vállalt feladatához, az emberekhez való hűségére, melyek együttesen az odaadás nyugalmával ajándékozták meg őt és rajta keresztül a vele együttműködőket is.

Bagyin József 26 éves szolgálata alapján méltán nyerte el elsőnek az Aszód Város Díszpolgára kitüntetést.