Podmaniczky-kastély
Szabadság tér 8.
A cour d’honneur-jével a főtér felé néző ősi Podmaniczky-kastély a 18. század első felében épült barokk stílusban. Végső formáját Jung József építőmester munkája nyomán nyerte el, aki 1767-1773 között a régi, szintén U-alakú udvarház elbontott szárnyai helyére felépítette a ma is látható, copf stílusú, emeletes sarokpavilonokban záródó oldalszárnyakat és a középső épületrész hátsó traktusát árkádos folyosóval bővítette. A Sándor-szárny kupolás dísztermének freskóit Johann Lucas Kracker és Joseph Zach készítette 1776-ban. Egy évszázad múltán a Podmaniczkyak eladták a kastélyt, amiben 1891-től leánynevelő intézet, majd az 1948-as államosítás után egyebek mellett általános iskola és a Pest Megyei Levéltár irattára működött.
A kastély állami tulajdonban van, jelenleg üresen áll, nem látogatható.
Podmaniczky-Széchenyi-kastély
Szabadság tér 7.
A külső falak egykori színéről zöld kastélynak is nevezett épületet a 18. század végén az ősi Podmaniczky-kastélyhoz bővítményként építették klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, egyemeletes, középrizalitos épület össze van kapcsolva a régi kastély középrészének Sándor-szárny felőli sarkával. Homlokzatán lapos háromszögű timpanonban Podmaniczky-Wartensleben kettős címerfaragvány látható. A kastély 1849-ben több napon át a cári csapatok főhadiszállása volt. A Podmaniczkyaktól gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg az épületet, aki 1924-1945 között élt itt családjával. Később csirkekeltetőként, majd középiskolai kollégiumként hasznosították.
A kastély állami tulajdonban van, jelenleg üresen áll, nem látogatható.
Unikornisos kapu
Szabadság tér 7.
A két, faragott toszkán oszlopon álló, egymás felé tekintő, bal oldalon a Podmaniczky, jobb oldalon az Osztroluczky család címerét tartó unikornis által őrzött 18. századi kastélykapu eredetileg az ősi kastély előtt állt, s vélhetően az ősi kastély funkcióváltásával összefüggésben került a jelenlegi helyére. A kapu a város életében is szimbolikus jelentőségű, éppen ezért váltott ki osztatlan örömöt a 2022-ben lezárult teljes műemléki felújítása.
Hősi emlékmű
Szabadság tér
Az ősi kastély előtt terül el a 2016-ban felújított főtér, ami egykor piactérként funkcionált. Itt állították fel 1941-ben az I. világháborús aszódi hősi halottak emlékművét, Morzsa-Morhardt Gyula aszódi születésű szobrászművész süttői mészkőből készült alkotását. Az emlékművet, ami átvészelte a kommunizmus legsötétebb éveit, 1980-ban elbontották és helyére Papachristos Andreas szobrászművész Niké szobrát állították. A szovjetek általi „felszabadításra” emlékeztető alkotás üzenete nem talált utat az aszódiak szívéhez, ezért a rendszerváltás után elbontották, s az eredeti kard helyére, a megbékélés jegyében vallási szimbólumokat helyezve visszaállították a hősi emlékművet. A 2016-os felújításkor a keresztet és a menórát eltávolították, s helyükre újra kard került.
Városháza
Szabadság tér 9.
Az egyemeletes épületet az I. világháború előtt építtette Dénes (Diamant) Jenő (1879-1920), vas, fűszer és gyarmatárú kereskedő. Halála után özvegye lakta, majd 1938-tól Czanik Géza főszolgabíró bérelt itt lakást. 1944 végétől itt működött a szovjet városparancsnokság, majd 1946-tól a kultúrotthon. 1957-től az épületben volt a pártbizottság székháza, 1967-től pedig a megyei pártbizottság politikai iskolája. 1971 óta tanácsháza, a rendszerváltás után városháza.
Az egykori Korona Szálloda
Szabadság tér 10.
A főtéren álló egyemeletes klasszicista épületet, vendégfogadó céljára emelték 1844-ben. Ebben az épületben tartotta összejöveteleit az 1838-ban alapított aszódi kaszinó, 1849 telén itt bújtatták Házmán Ferencet, az önálló Buda város utolsó polgármesterét és itt volt az Aszódra internált külföldi állampolgárok törzshelye is az I. világháború idején. Államosítása után a Magyar Néphadsereg lett a tulajdonosa, mely ebben az épületben működtette az aszódi helyőrségi klubját. Az aszódi laktanya 2005-ös felszámolása után az épület önkormányzati tulajdonba került, s egyelőre funkció nélkül, üresen áll.
Evangélikus templom
Régész utca 30.
A homlokzati tornyos, keletelt, barokk stílusú templomot feltehetően Antonius Murarius építette 1719-1727 között, tornyát 1759-ben emelték. A templom faragott, festett, aranyozott oltárát, amit a 18. század elején felvidéki mesterek készítették, a Szentháromságot ábrázoló kép díszíti. A kehely alakú vörösmárvány keresztelőkútja ugyancsak barokk alkotás. A templom kriptájában nyugszik a Podmaniczky család számos kiváló tagja mellett Julie von Charpentier (1776-1811), Novalisnak, a német romantika világhírű költőjének egykori jegyese és Podmaniczky Frigyes (1824-1907), országgyűlési képviselő, a fővárosi közmunkatanács alelnöke is.
Kerti kapu
Mély út
Az eredeti helyével szemközt, a templomhoz vezető lépcsősor alján áll az a timpanonnal és copf motívumokkal díszített kerti kapu, ami egykor a Podmaniczkyak füvészkertjébe való bejutást biztosította.
Római katolikus templom
Szent Imre utca 17.
Az 1750-ben a Szentháromság tiszteletére felszentelt egyhajós, homlokzati tornyos barokk templom 1748-1750 között épült, tornya 1773-ban készült el. Oltárképét, mely a Szentháromságot ábrázolja, Johann Lucas Kracker festette.
Schossberger-sírkápolna
Téglagyár utca 2.
A település mértani középpontjában terül el a zsidó temető. A javarészt 18-19. századi sírkövek fölé magasodik a báró Schossberger Rezsőné megbízásából készült, Baumhorn Lipót által 1913-ban tervezett mauzóleum. A temetőben található a holokauszt áldozatainak emlékműve.
Javítóintézet
Baross tér 2.
Az intézménykomplexum építése 1883-ban kezdődött, a csődbe ment cukorgyár helyén. Kezdetben a gyár épületeit is felhasználták, majd az elkövetkező években újabb és újabb létesítményekkel bővítették. 1890-ben három lakóház épült a vasúttal párhuzamos utcában. 1894-ben megépült a kórház, a mosoda és a téli fürdő, 1904-ben a virágház, 1905-ben a mai műhelysornak megfelelő „kocsigyár” és 1906-ban szentelték fel a neogótikus, három hajós, katolikus, protestáns és izraelita felekezetűek által is használható templomot, amit 1960-ban lebontottak. Az impozáns U-alakú főépület 1910-1913 között készült el.
Részben a javító intézet területén működött az I. világháború idején, a világcsúcsokat döntő repülőgépet is előállító Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt, melynek épületei közül mára már csak az egykori irodaépület és egy közösségi épület áll.
Petőfi Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
Szontágh lépcső 2.
Ma a Petőfi Múzeumnak helyet adó, eredetileg egyemeletes épület 1771-re készült el az egykori evangélikus középfokú iskola, a Schola Latina céljára. 1835-1838 között itt töltötte diákéveit Petőfi Sándor. 1871-1872-ben emeletráépítéssel bővítették, majd 1875-ben itt helyezték el a város első Petőfi-emlékjelét, a külső homlokzaton ma is látható emléktáblát, melynek epigrammáját Csengey Gusztáv írta.
A múzeum előtti téren áll a Kovács Ferenc szobrászművész által piroxenandezitből készített, a gyermekifjú Petőfit ábrázoló mellszobor, amit a költő születésének 150. évfordulója alkalmából, 1972-ben avattak fel.
A múzeum felújítás alatt áll, jelenleg nem látogatható!
Művelődés Háza
2170 Aszód, Kossuth L. u. 72.
A Podmaniczky Alapfokú Művészeti Iskolát és Könyvtárat magában foglaló intézményeket az egykori Járási Főszolgabíró Hivatal épületében rendezték be. Az épület dísze a timpanonban elhelyezett Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegye címerét ábrázoló festett homokkő relief.
