A nem házasságba születő gyermek esetén teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a gyermek az apa nevére kerülhessen és a szülők közösen gyakorolhassák a szülői felügyeleti jogokat. Apai elismerő nyilatkozat tételére csak akkor kerülhet sor, ha apasági vélelem nem áll fenn, nem kell mást a gyermek apjának tekintetni.
Az eljárás lakóhelytől függetlenül bármely illetékes hatóságnál indítható, a szülők mindegyik személyes jelenléte szükséges. A jegyzőkönyv felvételekor kell nyilatkozni arról, hogy a férfi a gyermeket magáénak elismeri, az anya ehhez hozzájárul és közösen nyilatkozni kell a gyermek családi nevéről is.
A nyilatkozathoz szükséges dokumentumok
A gyermek megszületése előtt:
- a szülők ( kiskorú szülők esetén a törvényes képviselők is ) együttes, személyes jelenléte,
- érvényes személyi igazolvány – útlevél -, lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
- az anya családi állapotáról igazolás (ha az anya elvált, a házasság felbontását bizonyító jogerős bírósági ítélet, az ítélet jogerőre emelkedése és a gyermek születése között 300 napnak el kell telnie) vagy házassági anyakönyvi kivonat válási záradékkal
- özvegy családi állapotú esetén a halotti anyakönyvi kivonat )
- terhes gondozási kiskönyv vagy
- szakorvosi igazolás a magzat fogantatását és a születés várható időpontját tartalmazva.
A gyermek megszületése után:
- a szülő ( kiskorú szülők esetén a törvényes képviselők is ) együttes, személyes jelenléte,
- érvényes személyi igazolvány – útlevél -, lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
- az anya családi állapotáról igazolás (ha az anya elvált, a házasság felbontását bizonyító jogerős bírósági ítélet, az ítélet jogerőre emelkedése és a gyermek születése között 300 napnak el kell telnie) vagy házassági anyakönyvi kivonat válási záradékkal
- özvegy családi állapot esetén a halotti anyakönyvi kivonat
- a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonata
Az eljárás: illetékmentes
A nem Aszódon született gyermek esetén célszerű az elismerő nyilatkozatot a születés helye szerinti anyakönyvezetőnél megtenni. Amennyiben a gyermek családi neve megváltozik az okmányait ki kell cseréltetni. (lakcímkártya, TAJ kártya, stb.)
A Ptk. hatályos rendelkezései szerint (4.98 §) apai jogállást keletkeztet a
- házassági kötelék;
- élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (a továbbiakban: reprodukciós eljárás);
- apai elismerő nyilatkozat; vagy
- bírósági határozat.
Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.
Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet.
Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.
Az apai elismerő nyilatkozatot személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apai elismerő nyilatkozata akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő a nyilatkozattételben tartósan akadályozott, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.
Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.
Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfi apaságának megállapítása iránt per van folyamatban, az apai elismerő nyilatkozat – az (5) bekezdésben meghatározott hozzájáruló nyilatkozatok megléte esetén is – akkor válik teljes hatályúvá, ha a per jogerős befejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor.
Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek esetében kerül sor, a gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja-e a továbbiakban viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Nyilatkozat hiányában a gyermek nevét az apaság vélelme nem érinti.
Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. A jegyzőkönyv vagy az okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza.
Az anyakönyvi eljárás során alkalmazott jogszabályok
– Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) és az anyakönyvezési feladtok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet. (Ar.)
– A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK.)
– A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtv)
– A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet
– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
– A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
– Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
– A bejegyzett élettársai kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Bét.)
– A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
– A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet
