Kezdőlap > Városunk > Testvérvárosok

Testvérvárosok

Obernburg am Main

Németország, Bajorország tartomány

Területe: 24,83 km2
Lakossága: 8712 fő (2019)
Aszódtól mért távolsága: 996 km
Kapcsolatfelvétel éve: 1991
Testvérvárosi szerződés aláírásának éve: 1992
Honlapja: https://www.obernburg.de

 

Történelme:

Obernburg a Majna és a Mümling folyók találkozásánál fekvő kisváros, melynek területe már az 1. században is lakott volt. A rómaiak itt építették fel a Majna vonalát követő, Limes Germanicus-t védő Nemaninga castrumot. Az eredetileg fából ácsolt erődítményt a 2. század közepén egy nagyjából 185×160 méteres kőből készült erőd váltotta fel. Obernburg óvárosa a mai napig megfelel a castrum vonalainak, a főútvonalak pedig a római kori utcákat követik.

A rómaiak után az alemannok, majd a 4-5. században a frankok vették birtokba a területet. 1204-ben Wolfger von Erla épített itt kastélyt, hosszas hűbérvitát előidézve. A fejlődés fontos állomásaként 1313-ban a mainzi érsek városi címet adományozott Obernburg számára. Az ezzel járó kiváltságokat IV. Lajos német-római császár Aschaffenburgban kibocsátott oklevelében hagyta jóvá 1317-ben.

A 15. században tornyokkal megerősített városfal épült, ami egészen a 19. század végéig állt. Az egész Európában sok szenvedést okozó harmincéves háború (1618-1648) Obernburgot sem kímélte. A sok kártétel, fosztogatás és éhínség miatt a lakosságszám a korábbi harmadára esett vissza. Száz évvel később ugyanezeket a szenvedéseket élte át a városka az osztrák örökösödési háború (1740-1748) alatt.

A Német-Római Birodalom 1803-as megszűnéséig Obernburg a mainzi érsekséghez tartozott, majd rövid időre az újonnan alakult Aschaffenburg hercegség fennhatósága alá került. 1814-ben, immár a frankfurti nagyhercegség részeként a bajor királyság kebelezte be, s azóta is Bajorország tartomány részét képezi.

A porosz-francia háború 1871-es lezárása után a város gyors fejlődésnek indult. Megépült az Aschaffenburg-Miltenberg vasútvonal, ami közvetve érintette az 1861-ben járási székhellyé vált Obernburgot is. Közvetve, mert a megállóhely a Majna túloldalán volt, így csak komppal lehetett Obernburgból megközelíteni. 1890-ben azonban átadták az első Majnán átívelő hidat, ami kiváltotta a korábbi kompjáratokat. A századfordulón a város összes utcáját lekövezték, továbbá kiépült a csatorna és az elektromos hálózat is.

Az első világháború után a 700 munkást foglalkoztató Glanzstoff Fabrik AG gyárának felépülése biztosított új munkahelyeket az obernburgiaknak. A második világháborúban a település jelentős károkat szenvedett, melyek helyreállítása évtizedeket vett igénybe.

1972-ben egy közigazgatási reform keretében megszűnt az obernburgi járás, s a várost a miltenbergi járásba sorolták. Nem sokkal később, 1978-ban Eisenbach városát összevonták Obernburggal, s azóta a két települést közös önkormányzat irányítja.

Források:
https://de.wikipedia.org/wiki/Obernburg_am_Main
https://www.obernburg.de
http://www.hvv-obernburg.de

 

Nyárádszereda – Miercurea Nirajului

Románia, Maros megye

Területe: 55,88 km2
Lakossága: 5554 fő (2011)
Magyar lakosság aránya: 83,3%
Aszódtól mért távolsága: 540 km
Kapcsolatfelvétel éve: 1990
Testvérvárosi szerződés aláírásának éve: 1994
Honlapja: http://www.miercureanirajului.ro/hu

 

Történelme:

Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis- és Nagynyárád összefolyásánál fekszik. A település a Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye. A környező falak közül Demeterfalvát és Siketfalvát 1936-ban, Nyárádandrásfalvát 1941-ben, Nyárádszentannát 1968-ban csatolták hozzá. Hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. Nyárádszereda 2003 óta újra város.

Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben a település még nem szerepel. Neve, Oppidum Zereda alakban, csak 1493-ban tűnik fel egy oklevélben mint király privilégiummal bíró hely. Megnevezése állítólag a szerdai napokon tartott hetivásárokra utal, azonban ezekről középkori adat nem maradt fenn, ellenben tudjuk azt, hogy vásártartási jogát csak 1606-ban nyerte el. Önkormányzatát, a bírót, esküdteket és polgárainak közösségét egy 1570-es oklevél említi.

Történelmének legjelentősebb eseménye, Bocskai István erdélyi fejedelemmé választása, 1605. február 21-én. Ezután a város huzamosabb ideig Marosszék közigazgatási és igazságszolgáltatási központjaként működött, később azonban Marosvásárhely növekedése maga után vonta az intézmények elköltöztetését.

A város a 19. század közepén dinamikus gazdasági és kulturális fejlődésnek indult. Gyárak, postahivatal, vasútállomás, törvényszék, továbbá bankok és iskolák épültek. A régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült fel a főtéren álló református templom, melynek tornya 1898-ból való. A templom előtt 1906. június 23-án avatták fel Bocskai mellszobrát, melynek sorsa párhuzamos a történelem eseményeivel. Trianon után, 1924-ben kellett először a szobrot a templomba menekíteni, majd 1940-ben újra az eredeti helyén állhatott, de csak 1944-ig, amikor is újra el kellett távolítani a főtérről, ahová 1997-ben kerülhetett csak vissza.

Az 1970-1980-as években jelentős mértékű iparosítás zajlott a településen, s ezzel párhuzamosan bővült az oktatási intézményrendszer. Új kultúrház és lakónegyedek épültek. Az 1990-es évek második felében több feldolgozó üzem (fafeldolgozó üzem, bútorgyár, malom, pékség, húsfeldolgozó üzem) megnyitása gyarapította az ipar sokszínűségét.

1998 óta, minden év februárjában megrendezik a Bocskai-napokat, júliusban pedig a város másik nagy rendezvénye, a Nyárádmenti Napok elnevezésű, többnapos fesztivál és vásár kínál önfeledt szórakozást az idelátogatóknak.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyárádszereda
http://www.nyaradszereda.ro/avarosrol.html
https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/nyaradszereda-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-nyaradszereda.html
http://statisztikak.erdelystat.ro/adatlapok/nyaradszereda/1878

 

Misztótfalu – Tăuții-Măgherăuș

Románia, Máramaros megye

Területe: 125,64 km2
Lakossága: 7136 fő (2011)
Magyar lakosság aránya: 12,4%
Aszódtól mért távolsága: 337 km
Kapcsolatfelvétel éve: 2009
Testvérvárosi szerződés aláírásának éve: 2009
Honlapja: https://www.tautiimagheraus.ro/

 

Történelme:

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegyéhez tartozó Misztótfalu festői környezetben, patakokkal tagolt magas hegyek között fekszik, Nagybányától 11 km-re. A település 1927 óta magába foglalja a korábbi Miszmogyorós községet is, amire település román nyelvű elnevezése is utal. A város jelenleg a következő falvak közigazgatási központja: Buság, Láposbánya, Miszbánya, Nagybozinta és Szilas. Nagybánya nemzetközi repülőtere Tăuții-Măgherăuș-on található.

A terület benépesülése a forrásanyagok szerint a 13-14. században indult meg. Az első telepeseket valószínűleg a környék bányászatának fellendülése csalogatta ide. Misztótfalu első írásos említése 1440-ből származik, amikor mezővárosi (oppidum) rangot kapott. Ekkoriban többségében szlávok (tótok) lakták, mellettük azonban jelentős számban volt jelen a magyar, román és rutén etnikum. A megélhetést bányászat mellett a szőlőtermelés, a fazekasság és a famegmunkálás biztosította. Ebből a környezetből indult el Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702) világhírű betűmetsző és nyomdász páratlanul gazdag, ám tragikus véget ért életpályája.

Misztótfalu a 16-17. század fordulóján élte virágkorát. A lakosság száma elérte a 900–1000 főt, s ez a 19. század végéig alig változott. A virágzó mezőváros csak a 17. század végének és a 18. század elejének háborúskodásai, valamint az utolsó tatár betörés (1717) miatt néptelenedett el átmenetileg. A tatárok teljesen felégették, a lakosság egy részét rabszíjra fűzték, más része biztonságosabb helyen keresett menedéket. Új telepesek költöztek a pusztán maradt telkekre, így a helység etnikai összetétele a következő évszázadban teljesen átalakult. A ma már többségében román községet alig 900 magyar személy lakja, ennek is a fele a közeli Láposbányán él.

A település magyar vonatkozású épületei közül feltétlenül említést érdemel a 14. századi eredetű református templom, a Kós Károly tervei szerint 1961-1974 között épült új református parókia, valamint a római katolikus templom és a Tótfalusi Kis Miklós-emlékház.

2017-ben az aszódi evangélikus gimnázium testvériskolai kapcsolatot létesített a misztótfalusi középiskolai líceummal.

Források:

https://www.tautiimagheraus.ro/istoric.html
http://www.banyavidek.ro/hu/telepuleseink/misztotfalu
http://statisztikak.erdelystat.ro/adatlapok/misztotfalu/1739

 

„We promote together tolerance and fight against euroscepticism ”

„lmpreuna promovam toleranta si combatem euroscepticismul”

Tótmogyorós testvérváros 2017. szeptember 7-11 között testvérvárosi találkozót szervezett  “A társadalmi tolerancia elősegítése és küzdelem az  euroszkepticizmus  ellen ” címmel.

A program az Európai Unió támogatásával jött létre az “Európa a Polgárokért ” program keretében, tájékoztatóját itt tekinthetik meg.

2017. 09.07-11. Tótmogyorós testvérvárosi találkozó
We promote together tolerance and fight against euroscepticism
lmpreuna promovam toleranta si combatem euroscepticismul

The project «European Fair» was funded with the support of the European Union under the Programme “Europe for Citizens”