A város mobilitásának fejlesztési irányát középtávon meghatározó dokumentuma a SUMP, azaz Fenntartható Városi Mobilitási Terv. Ez egy stratégiai dokumentum, azaz bizonyos értékrend mentén jelöl ki egy utat, amihez a városvezetés döntései igazodni tudnak, és valósulnak meg ennek szellemében a projektjei, majd a városban, de akár a várostérségben. A SUMP-nak emellett egy másik fontos és praktikus szerepe, hogy bizonyos esetekben egyes támogatások lehívásához rendelkezni kell ezzel a dokumentummal, illetve egy-egy adott projektnek szerepelnie kell benne, azaz a dokumentum másik célja a mobilitással kapcsolatos projektekhez a forrás megszerzése.
A stratégia elkészítése során létrehozott projektek mindegyike a SUMP szellemiségével összhangban van, ami elsősorban az embert és a környezetet helyezi előtérbe, illetve azt, hogy a mobilitáson keresztül hogyan érhető el a város prosperitásának növekedése. Mindez azt is jelenti, hogy nem jelennek meg olyan projektek, amik a gépkocsi közlekedés öncélú fejlesztését támogatná, azaz nem javasol közúti kapacitás, megengedett járműsebesség, vagy parkoló férőhely koncepciót nélkülöző növelését.
Már a helyzetértékelés során egyértelművé vált, hogy a városnak nincsenek jelenleg konkrétumokon alapuló közlekedésfejlesztési tervei, csak az érzékelt problémák, és az azokhoz elképzelt fejlesztési javaslatok. Ez a dokumentum – révén, hogy stratégia – az egyes elképzelésekből a SUMP szemlélete mentén cél- és eszközrendszert hozott létre, azonban ennél konkrétabban műszaki megoldásokat nem tartalmaz. Ez egyébként az egyik elsődleges feladat, hogy a hiányzó közlekedésfejlesztési dokumentumok, mint például a Kerékpárforgalmi Hálózati Terv, kellő megalapozottsággal és kézzel fogható műszaki tartalommal készüljenek el.
A gépkocsi központú közlekedéstervezés szemléletét mára egyre inkább felváltja a mobilitásmanagement, ami a járművek helyett az embert helyezi előtérbe. Míg előbbi inkább utánkövető magatartás, azaz a pillanatnyi igényeket igyekszik lekövetni, rövidtávon hoz ugyan sikereket, de azok gyorsan erodálnak, míg utóbbinak ugyan hosszabb időtávon jelenik meg a pozitív hatása, azonban az sokkal tovább tart, mivel beindít egy pozitív spirált.
Mindezekkel együtt az évtizedes berögzülések, szokásjogok, rossz gyakorlatok miatt a paradigmaváltás természetszerűleg kihívásoknak néz elébe a társadalom egyes rétegeivel. Ez természetes folyamat, hiszen minden jogos közérdek érvényesítése óhatatlanul is sért bizonyos magánérdekeket, a változástól való félelem pedig az emberi természet része, és a közlekedéssel kapcsolatban sincs ez másként. A SUMP egyes intézkedéseivel várhatóan fel kell vállalni konfliktusokat, azonban az is megfontolandó, hogy a magukat károsultnak érzők valójában károsultjai a beavatkozásnak, vagy ez számukra is új lehetőségek előtt nyitja meg a kaput. Ennek felismertetését, az ellenérzések csökkentését nagyban segítik a tájékoztatást, szemléletformálást, érzékenyítést célzó soft projektek.
Aszód SUMP 101 Stratégiai munkarész bírálati anyag
Aszód SUMP 102 Stratégiai munkarész bírálati anyag KIVONAT
A fentiek áttekintése után, kérjük töltsék ki az alábbi linken keresztül elérhető, Aszód Város Fenntartható Mobilitási Terve – társadalmasítás című kérdőívet.
Aszód Város Fenntartható Mobilitási Terve – társadalmasítás című kérdőív itt érhető el.