Helyi iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35. §-a alapján a helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az iparűzési adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó. Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

• egyes – vállalkozási tevékenységet végző – magánszemélyek,
• jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is,
• az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket. Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.

Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így – többek között – bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. A Htv. 2024.01.01. naptól hatályos 35. § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak):

• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak a magánszemély az alábbi esetekben:

1. a) ha ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez,
2. b) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

• a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
• az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
• az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
• az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
• a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.

Ügyet indíthat az adózó vagy képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

 Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.

A 2022. évtől a HIPAK nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónként és adóévenként 1 bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön „M” lap beadásával. A bevallások szétbontását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai rendszere végzi, így minden önkormányzat a főlapokat és a rá vonatkozó M lapokat kapja meg. A Htv. 42/D § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság ellenőrzi és a számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó, szétbontott nyomtatványokat megküldi a bevallással érintett önkormányzatok részére.

Az adókötelezettséget a vállalkozó önadózás útján teljesíti, a vonatkozó jogszabályok alapján, az adót önállóan állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik.

Az adózónak adóelőleget vagy jogszabály alapján az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásban nem szereplő adatot is be kell jelentenie, vagy a székhelyet áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választás esetén, ha a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/A. § -ban foglaltaknak megfelelően kívánja megállapítani az adó alapját, bejelentését az E-Önkormányzat ( https://ohp-20.asp.lgov.hu ) portálon keresztül teheti meg. A benyújtandó nyomtatvány az ügytípusnál az általános adónyomtatványoknál választható ki.

Az adózó az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében, ha előlegét az előző időszak adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. A benyújtandó nyomtatvány E-Önkormányzat ( https://ohp-20.asp.lgov.hu ) ügytípusnál a helyi iparűzési adó.

Az általános szabályok szerint (Htv. 39. §) Nettó árbevétel csökkentve a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, b) az alvállalkozói teljesítések értékével, c) az anyagköltséggel, d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

2023. január 1-jén lépett hatályba az egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítás új rendszere.A Htv. szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozók esetén, akiknek/amelynek az adóévben – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adó év esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősülő vállalkozó.

A kisvállalkozó bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

• 2,5 millió Ft, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió Ft-ot nem haladja meg (az adó összege 2 % adómértékkel 50 e Ft),
• 6 millió Ft, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió Ft-ot meghaladja, de a 18 millió Ft-ot nem haladja meg (az adó összege 2 % adómértékkel 120 e Ft.),
• 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió Ft-ot meghaladja, de a 25 millió Ft-ot – a Htv. 39/a. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió Ft-ot – nem haladja meg (az adó összege 2 % adómértékkel 170 e Ft.),

azzal, hogy bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a Htv. 39/A. § (2) bekezdés szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választás bejelentése

• főszabály: a folyamatosan működő vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevalláson,
• jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévre is, ezen adóévről szóló bevallásban,
• bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon adóévre a településen székhelyet áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak.

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja. A HIPAK adóbevalláson tett nyilatkozat végleges, az későbbiekben pl.: önellenőrzéssel nem módosítható!

További részletszabályokat a Htv. 39/A. §-a tartalmazza.

A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A részletszabályok a Htv. 39/B.§-ában találhatóak.

Az adó alapjának megosztása

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál.

Az adó évi mértéke a Htv-ben meghatározott adóalap 2%-a.

A kötelezettség szegést elkövető adózók mulasztási bírság, illetve adóbírság szankciójára számíthatnak. Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig, jellemzően május 31-éig kell benyújtania és egyben az adót, előleget megfizetnie. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó éves bevallását a mérlegforduló napot követő 150. napig nyújtja be. Soron kívüli adóbevallás benyújtására köteles adózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 52. §-ában meghatározottaknak megfelelően.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozó adóbevallás benyújtására főszabály szerint nem köteles. Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése az adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor adózónak a szünetelés miatt nem kell a szünetelés előtti időszakról záró helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, az egész adóévről az adóévet követő május 31-ig teljesíti adóbevallási kötelezettségét. A Htv. módosítása értelmében az adóéven belüli 181 napnál rövidebb ideig tartó szünetelés nem eredményezi az adóalanyiság és ennél fogva az adókötelezettség megszűnését, úgy kell tekinteni, mintha folyamatosan tevékenykedett volna. Záró adóbevallási kötelezettség csak a szünetelés 181. napjától merül fel, melyet az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.

Az ügyintézési határidő az irat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.
Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi adóévről benyújtott adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – kizárólag az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő program használatával teljesítheti. Az ehhez szükséges nyomtatványok a NAV honlapján fellelhetőek.
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét/adóját az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15.) Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig).

Ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (szintén május 31-ig) köteles megfizetni.

Kapcsolódó Jogszabályok

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és a helyi iparűzési adóról szóló 22/2015. (XI. 20.) önkormányzati rendelet.

Ügyintézési határidő: 30 nap

Helyi iparűzési adó

https://ohp-20.asp.lgov.hu/ugyinditas

Ágazat: adóügy

Ügytípus: helyi iparűzési adó