Kezdőlap

Hazai anyakönyvezés

A törvény szerint hazai anyakönyvezésnek minősül:

  1. a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez, valamint
  2. a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéhez

kapcsolódó, e törvényben meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása és törlése.

A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi

  1. a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítését és halálesetét,
  2. annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott,
  3. a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van,
  4. annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak,
  5. a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.

A magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar állampolgárságú házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke és szülője külföldön történt halálának hazai anyakönyvezését.

A magyar állampolgár születését, házasságkötését, valamint – a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény hatálybalépését követően létesített – bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését az anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a magyar állampolgárságot a születése, házasságkötése, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után szerezte meg.

Ha a hontalan személy lakóhelye Magyarországon van vagy volt, külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.

A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél vagy bármely konzuli tisztviselőnél előterjeszthető.

Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolata külföldi létesítéséről vagy külföldön történt halálesetéről az anyakönyvvezető vagy – a fogadó állam hatósága által megküldött anyakönyvi kivonat alapján – a konzuli tisztviselő tudomást szerez, a hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.

Az állampolgárság megszerzésére vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni.
Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell – ha a kérelmező a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel – a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.

A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 40 nap.

A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 8 nap, ha a szükséges okiratok hiánytalanul rendelkezésre állnak, és az igazságügyért felelős miniszter véleményének kérése nem szükséges, valamint

  1. születés anyakönyvezése esetén mindkét szülő magyar állampolgár, a gyermek a házasságukból származik, és a szülők születésének és házasságuknak az anyakönyvezésére korábban sor került,
  2. születés anyakönyvezése esetén az anya magyar állampolgár és születésének az anyakönyvezésére korábban sor került, továbbá az apa személye nem ismert,
  3. házasságkötés anyakönyvezése esetén a házasuló felek magyar állampolgárok és születésüknek az anyakönyvezésére korábban sor került, vagy
  4. külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezésére kerül sor.

A hazai anyakönyvezés iránti kérelemhez csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot. Ha a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek hivatalos tudomása van arról, hogy az okirat külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény tanúsítására alkalmas egyéb okiratot kell csatolni. Kétség esetén az eljáró hatóság a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az adott állam Magyarországra akkreditált külképviseletének állásfoglalását kéri arról, hogy az okirat külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg.

Magyar állampolgár külföldön született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi okiratban szereplő utónevet kell bejegyezni.

A magyar állampolgár a születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő átírását.

A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, kérelmezheti utónevének az anyakönyvben történő módosítását.