Aszód Város Képviselő-testülete elfogadta a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről valamint az ehhez kapcsolódó településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 21/2017. ( XII. 8.) számú rendeletét. A rendelet megalkotásának kötelezettségét törvény írta elő az önkormányzatok részére.
Az Országgyűlés 2017. szeptember 19-én elfogadta a 2017. évi CV. törvényt, mely más módosításokon túl előírta az önkormányzatoknak, hogy a településképi rendelet hatályba lépéséig alkalmazhatják a helyi reklámrendeletet, annak elkészítését követően a reklámokra vonatkozó előírások is bekerülnek a településképi rendeletbe.
Aszód város településképi rendeletét első olvasatban tárgyalta a Képviselő-testület, azt azonban az államigazgatási egyeztetési eljárás után fogadjuk el várhatóan 2018. januárban, ezért volt szükséges a „reklám rendeletet” megalkotni. A helyi rendelet szabályainál azonban figyelembe kellett venni az erre vonatkozó állami szabályozást. A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (Reklám-elhelyezési rendelet) részletezett általános szabályok keretein belül lehetett megállapítani a helyi szabályokat.
Az új szabályok főbb rendelkezései röviden a következők:
A Reklám-elhelyezési rendelet mellékleteiben határozza meg a közterületen, illetve közterületről látható magánterületeken a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének irányadó szabályait.
Általános szabályként megállapításra került, hogy közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként kizárólag utcabútor használható. Ez azt jelenti, hogy a jövőben kizárólag a rendelet alkalmazásában utcabútornak számító utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs berendezés használható reklámok elhelyezésére, és ott is csak üveg mögött megjelenő reklám, vagy citylight jelenhet meg.
Továbbá fő szabály az is, hogy ragasztás útján nem lehet reklámot kihelyezni.
A településrendezésben és építésügyben az elmúlt években sok problémát okozó óriás reklámtáblák és hirdetőoszlopok 2020-ig eltűnhetnek az utcákról. Ugyanis a településképi törvény 2020. december 31-ig adott türelmi határidőt a Reklám-elhelyezési rendeletben megállapított szabályoknak nem megfelelő reklámberendezések fennmaradására, használhatóságára, ezután már a szabálytalannak minősülő reklámberendezéseket el kell bontani.
Nem tartozik a szabályozás hatálya alá, így tehát ezek továbbra is használhatók:
– a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
– az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám,
– a járművön elhelyezett gazdasági reklám,
– a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívás (hirdetés), valamint
– a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetések,
– nem minősül továbbá reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.
Nem tartoznak azonban a kivételek közé a fák, oszlopok közé kifeszített molinók, így azok elhelyezése szabályosan már nem lehetséges.
A településképi törvény végrehajtására kiadott Reklám-elhelyezési rendelet a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe utalta a reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, illetve szankcionálását. A szabálytalanság bejelentésére a polgármesternek is van lehetősége. Szabálytalanság észlelése esetén a kormányhivatal 8 napon belül szabja ki a bírságot, illetve elrendeli a jogsértő állapot megszűntetését. A bírság 150.000,- Ft-tól akár 3.000.000,- Ft-ig is terjedhet, kiszabásánál a hatóságnak mérlegelési lehetősége van, meghatározott szempontok figyelembe vételével, mint például a jogsértés időtartama, vagy a településképi érdekek megsértésének mértéke.
Sztán István
polgármester
