Kezdőlap

“Aszód Városért” kitüntető cím

A település gazdasági vagy kulturális fejlődése, valamint a közéletben hosszabb időn át végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére Aszód Város Önkormányzata “Aszód Városért” kitüntető címet adományoz.
A kitüntetés megjelenésére Emlékplakett, Díszoklevél valamint arany kitűző szolgál.

2014: Karácsondiné Nagy Erzsébet – iskolaigazgató-helyettes

Karácsondiné Nagy Erzsébet Vácszentlászlón született. Az általános iskola befejezése után Budapesten a Szerb Antal Gimnáziumban biológia-kémia tagozatos osztályban végezte el középiskolai tanulmányait. Érettségi után az Egri Ho Si Minh Tanárképző főiskola matematika-kémia szakán szerzett tanári diplomát.1977. augusztus 1-től kezdve – 37 éve – az Aszódi 2. számú (Rákóczi úti) Általános Iskolában dolgozik.

Lelkes, ifjú pedagógusként az úttörőcsapat vezetője lett. Vezetői tevékenységét rengeteg értékes szabadidős program, színvonalas sport- és kulturális események, táborozások szervezése, jó iskolai közösségi élet jellemezte.

Kimagasló szakmai munkája eredményeként felkérték, hogy vezesse az Aszódi járás iskoláinak matematika munkaközösségét. Ez a munkaközösség hosszú éveken keresztül kiemelkedően színvonalasan működött.
Pedagógiai-szakmai tevékenysége elismeréseként 1999-től igazgatóhelyettessé nevezték ki. Idén 16 éve vezeti a Rákóczi úti tagintézményt.

Karácsondiné Nagy Erzsébet nevelő és oktató munkájára a gyermekközpontúság a leginkább jellemző.

Mindent megtesz annak érdekében, hogy az általa tanított tárgyakat értsék és szeressék, s hogy a tanítás eredményes legyen. Minden esetben a legkorszerűbb pedagógiai elvek szerint, tudatosan és igényesen végzi munkáját. Sokat ad, és sokat követel tanítványaitól, s ezt úgy tudja elérni, hogy a gyermekekkel közvetlen, és igen jó tanár-diák viszonyt alakít ki. Nagy hangsúlyt fektet a nevelésre, a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására, ugyanakkor a tehetséggondozás területén is kiemelkedőek az eredményei. Régi tanítványai és a szülők tisztelik, szeretik és bizalommal vannak iránta.

Szakmai ismereteit folyamatosan fejleszti tanfolyamok elvégzésével, önképzéssel.

Vezetőként részese volt több iskolai összevonásnak, szétválasztásnak és átszervezésnek, óriási harcoknak.

Hitvallását egy a Márai Sándor Füveskönyvéből vett idézettel jellemezhetjük legjobban:

„Mindig alakulni s változtatni, odasimulni és áldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig továbbadni, amit szereztél, így vagy úgy csak nem biztonságban élni. Mindig várni a vihart és a tűzvészt. S ha beköszönt a vihar és a tűzvész, nem csodálkozni és nem sopánkodni.
Nyugodtan mondani: „Itt van”. S oltani és védekezni.”

Harcos, szókimondó, határozott egyénisége sok nehéz pillanatban volt segítségére mind a Rákóczi, mind a Csengey úti intézménynek és környezetének.

Megbízható, pontos, lényeglátó és célratörő munkájával nagymértékben hozzájárult iskolánk mai szelleméhez és arculatához.
Gratulálunk!

2013: Kovács Ferencné

Kovács Ferencné (Csukás Erzsébet) Kokadon született.

A debreceni Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett. 1973-ban egészségügyi védőnői, 1985-ben okleveles védőnői, 1998-ban egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakdiploma végzettséget szerzett. Emellett számos szakmai továbbképzés aktív résztvevője volt.

1972-1975 között Monostorapályiban, 1975-1988 között Ikladon egészségügyi védőnőként tevékenykedett. 1988 januárjától több mint 25 évig, nyugdíjba vonulásáig Aszódon a Nagyközségi- majd a Városi Bölcsőde vezetői feladatait látta el, ahol az intézmény szakmai munkájának folyamatos javításán, a bölcsőde környezetének szebbé tételéért munkálkodott, fáradságot és időt nem kímélve igyekezett hazai és Európai Uniós pályázatok nyújtotta támogatási lehetőségeket is ennek érdekében maximálisan kihasználni. Munkáját mindig kiváló szakmai hozzáértéssel, felelősségtudattal, teljes elhivatottsággal végezte, mely által sikerült is megvalósítania azt a dédelgetett szakmai álmát, hogy Aszódon a legpicinyebb városi polgárok számára az elhivatott szakmai munka mellett a szülők gyönyörű környezetben, egy újonnan felépített „baba-birodalomban” tudhatják gyermekeiket.

Munkásságával példát adott arra, hogy intézménye ne csak egy nappali megőrzést és szakképzett felügyeletet adjon a rábízott legifjabb nemzedék számára, hanem igyekezett azt mindig méltó tartalommal megtölteni. A bölcsődei játszóházban „Mazsola-Muzsika” kurzust szervezett zenepedagógus közreműködésével. Dalos kazettát készített a kicsiknek, ezen túlmenően több bábjátékot és a „bölcsisek” szórakoztatására bohócjeleneteket írt meg, és azt munkatársaival a gyerekek számára szervezett ünnepségeken mutatták be. A gyermekek bölcsődében töltött életéről videofelvételt készített, amely a szakmai megfontoláson túl kedves ajándékként is szolgál a családoknak.

Kovács Ferencné, Erzsike a negyedszázados bölcsődevezetői munkája mellett aktív szakmai és közéleti feladatokat is vállalt. 1990-1994 között Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testületének tagja volt. 1993-tól az Aszódi Ifjúságért Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Tagja az Országos Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaságnak. 2004-től a bölcsődék régiós referense Aszód, Pécel, Isaszeg, Gödöllő térségében, s munkásságával összefogta a térségben lévő bölcsődék szakmai munkáját, megszerzett tapasztalatait széles körben terjesztette. 2005-2008 között a városi Aranykapu Bölcsőde beruházási projekt menedzseri feladatait látta el kiemelkedő szakmai hozzáértéssel. Optimista, céltudatos, ambiciózus ember. Tanácsaival rendszeresen segít a szociális- és lelki problémákkal küzdő embereknek. Havi rendszerességgel Szülőcsoportos beszélgetéseket szervezett. Az Aszódi Nagycsaládos Egyesület megalakítója. A Podmaniczky Júlia Nőegylet és a Városi Civil Vegyeskar alapító tagja.

Mindennapi munkáját táplálta és segítette a megújulásban hite, családja, életszemlélete, és hobbi tevékenységként művelt irodalom és zeneszeretete. De emellett szereti a természetet, rendszeresen kirándul, az egészséges életmód aktív támogatója, a reformtáplálkozás híve.

E nagyszerű életpálya elismerése és köszöntése céljából Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete Kovács Ferencnének Aszód Városért Kitüntetést adományoz.

Nyugdíjas éveihez kívánunk további jó egészséget és további alkotó munkában gazdag, hosszú életet.

2012: Huszár Mihály

Huszár Mihály Domonyban született. Középiskolai tanulmányait az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában végezte, majd 1968-ban a gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát szerzett. 1973-ban ugyanitt gépjavító szakmérnöki diplomát kapott.

1972. január 1-től az aszódi Galgamenti Vízgazdálkodási Társulatnál, mint gépészeti előadó helyezkedett el. Első és azóta is egyetlen munkahelyén 1998. január 1-től a Társulat ügyvezető igazgatója lett. 2000-ben munkatársaival megalakították az AKVÍZ Kft.-t, melynek alakulása óta vezetője.

1972 őszétől kezdve él Aszódon és folyamatosan részt vett a nagyközség, majd az ismét várossá váló település közéletében.

Volt Petőfis diákként az aszódi Öregdiákok Baráti Egyesületének megalakulása óta tagja, 1995-től választmányi tag, 2008-tól az egyesület társelnöke, s mind a mai napig aktív közreműködője, segítője az egyesület életének.

2002 és 2006 között Aszód Város Önkormányzati Képviselő-testületének választott képviselője, s ilyen minőségében a Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság aktív tagja volt. Részt vett a németországi Obernburg és az erdélyi Nyárádszereda településekkel történt testvérvárosi kapcsolat kiépítésében. Számos alkalommal fogadott testvérvárosainkból vendégeket, melyekkel a mai napig mély barátságot ápol.

Elnökségi tagja volt az Aszódi Futball Clubnak, alapítója és a mai napig elnökségi tagja az Aszódi Szabadidősport Egyesületnek. Nevéhez fűződik a mára már legendás „hétfői öregfiúk focijának” létrehozása. E társaság több mint 20 éve minden hétfőn – az időjárástól függően – a Petőfi Gimnázium salakos pályáján vagy a Csengey úti iskola tornacsarnokában kispályás focimeccseken találkozik, s mára már egy összetartó, egymást segítő baráti társasággá forrt össze.

Alapító tagja az Aszódi Lokálpatrióták Podmaniczky János Társaságának.

Közéleti tevékenysége mellett; ha friss homokra volt szükség a játszótér homokozójában, ha sürgősen beton kellett egy városi feladat megoldásához, ha munkagépre volt szükség a nyári felhőszakadás utáni helyreállításban, segíteni kellett a téli hó eltakarításban, vagy bármilyen sürgős munka elvégzésében, akkor Huszár Mihály itt volt, segített munkatársaival, segített gépeivel.

Aszód Város Képviselő-testülete Huszár Mihály 40 évnyi közéleti munkáját ismerte el és köszönte meg, amikor 2012-ben Aszód Városért kitüntetésben részesítette.

2011: a Podmaniczky Művészeti Iskola Szimfonikus Zenekara

A Podmaniczky Művészeti Iskola Szimfonikus Zenekara első alkalommal 1991-ben lépett közönség elé, azon az ünnepélyen, melyen Aszód visszakapta városi rangját.

Az akkori zenekar még inkább kamarazenekari jelleggel bírt, hiszen létszámban, hangszergazdagságban jóval szerényebb volt a mainál.

Három év elteltével 1993-ban a zenekar vendégszerepelt Aszód testvérvárosában Obernburgban, ahonnan egy csodálatos zenei díjjal tért haza. Néhány év elteltével ismét Németországban muzsikáltak egy Európai Ifjúsági Zenekari Fesztiválon.

A fennállásuk óta eltelt 20 év alatt minden évben legalább két alkalommal élvezhette zenéjüket Aszód közönsége. Nagyon jó úton haladnak afelé, hogy a feltételek megfelelő alakulásával egyszer „Aszódi Szimfonikus Zenekar” minőségben működjön.

20 éve a zenekar karmestere a „Koren István „díjjal kitüntetett Szegedi József tanár Úr, aki ma a kitüntetést átveszi.

2010: Szarka Attila

Szarka Attila 1983. augusztus 1-től, tanítói oklevéllel kezdte pályafutását az aszódi Javítóintézetben. Nevelőtanárként dolgozott, meghatározó tagja a zárt intézeti részleg munkaközösségének, ahol a legnehezebben motiválható növendékek fejlesztését végezte. Tanulmányait a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán folytatta, melyet 1985-ben fejezett be.

1989-től általános igazgatóhelyettessé nevezték ki, majd 1991 áprilisától igazgatója az Aszódi Javítóintézetnek.
Elméleti tudása, gyakorlati munkája példaértékű a fiatalkorú bűnelkövetők reszocializációja terén. Az intézet szakmai arculatának kialakítása, a nyitottság a pedagógiai, pszichológiai terápiák alkalmazása iránt nagyban hozzájárul a javítóintézetbe utalt fiatalkorúak fejlődéséhez.

2003-ban szupervizor szakképesítést szerzett, 2007-ben szociális szakvizsgát tett.

Elkötelezetten dolgozik az intézeti, állami, alapítványi drogprevenciós munkákban. Publikál, szakmai előadásokat tart az országos és helyi rendezvényeken, tanítja a jövő gyógypedagógusait. Több alapítvány és egyesület meghatározó tagja.

Szakmailag, emberileg nagy érzékenységgel irányítja az intézet munkáját. Értékteremtő munkája országos és nemzetközi szinten is elismert (Pro Caritate-díjjal).

Kiemelt figyelmet fordít az intézet és a város kapcsolatára, mely jó együttműködést eredményezett az aszódi intézményekkel, egyházakkal. Több közös rendezvény született, – legutóbb az aszódi rákellenes futás és kerékpározás – melyek szakmai, szellemi nyitottságot, az együttműködést szélesebb körűvé és eredményessé tették Aszód városával.
Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szarka Attilának – a 125 éves Aszódi Javítóintézet igazgatójának – a szorgalommal, elhivatottsággal végzett pedagógiai, valamint a közel 20 esztendőnyi eredményesen végzett vezetői munkájához gratulál és elismerése jeleként „Aszód Városért” kitüntetésben részesíti.

2009: dr. Roncz Béla

Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnázium szakképző iskolájának és kollégiumának igazgatója

Dr. Roncz Béla 1950. december 5-én Gödöllőn született. Gyermek- és ifjú éveit Vácegresen töltötte. Aszódon érettségizett a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában. 1974-ben Egerben a tanárképző főiskolán, biológia-földrajz szakos általános iskolai tanári, 1978-ban Szegeden a József Attila Tudományegyetemen földrajz szakos középiskolai diplomát kapott.

1980-ban egyetemi doktori oklevelet szerzett.

1978-tól az egri tanárképző főiskola földrajz tanszéken tanított. Három évtizedes felsőoktatási tevékenységét főiskolai docensként 2008-ban fejezte be.

Egerben él feleségével, három nagykorú gyermekük van. Detre János Esperes úr mellett az egyik fő szervezője, alapítója és azóta is igazgatója az 1994 szeptemberében újrainduló Aszódi Evangélikus Gimnáziumnak. Döntő részt vállalt az új aszódi közoktatási intézmény szervezeti és működési feltételeinek kidolgozásában. Szakmai javaslataival segítette az épületegyüttes tervezési és később kivitelezési munkálatait.

Az alapításkor egy hat- és egy négyosztályos gimnáziumi osztály idén már huszonnégyre bővült. A tanulók száma meghaladja a hétszáz főt.

Az intézmény fejlődésének legfontosabb eseményei: 1996-1997-ben Nagy Tamás Ybl díjas építész tervei alapján megépül Aszódon az Evangélikus Gimnázium, amelynek ünnepélyes átadása 1997 szeptember 6-án volt. 2002-ben a tornacsarnok, 2003-ban a kollégium, 2005-ben a tetőtéri nyelvi laborok, 2007-ben a belső udvar burkolása, 2008-ban a sportudvar készült el, 2009-ben pedig egy 25 méteres versenyuszoda terve is.

1998-ban elindult a nyolc osztályos képzés, majd 2002-ben kezdetét veszi az emelt szintű angol és német nyelvi képzés. Gimnáziumunk elmúlt évtizedében méltóképpen bizonyította létjogosultságát a Galga völgyében. Az evangélikus középiskolák rangsorában is egyre előkelőbb helyet foglal el. Ebben az eredményben jelentős része van az intézmény igazgatójának, Dr. Roncz Bélának.

2008 Tarr Gábor – nyugalmazott pedagógus

Tarr Gábor 1961. szeptember 1-jén érkezett az aszódi zenetagozatos általános iskolába friss énektanár és karvezető diplomával, amelyet a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kodály Zoltán tanítványaként szerzett. Mivel Kodály tanítványa volt, az ő gondolatát tartotta szem előtt – műveltség és magyarság kapcsolata a népi hagyományok iskolai terjesztésével – s Aszódon lelkes megértőkre talált.

Nevéhez fűződik az aszódi ének-zene tagozat magas szintre emelése, megyei- és országos szintű elismertetése. Nemcsak gyermekekkel foglalkozott szívesen, hanem szaktanácsadóként kollégái munkáját is segítette. Kiemelkedő szakmai munkáját bizonyítja, hogy az ének-zene tagozatos osztályok tantervi követelményeinek teljesítését követően  szintfelmérésekkor rendszeresen országos első helyezést értek el. Rendkívül magas szintű követelményeit játékosan, egyedi módszerekkel valósította meg. A gyerekek számára igazi élményt jelentett az általa vezetett énekóra. Munkájának eredményességét bizonyítja, hogy tanítványai kórusokban, együttesekben, magánénekesként is folytatják az általa elindított és megszerettetett éneklést. Tanítványai közül sokan zenei, vagy zenepedagógusi pályát választottak. Eredményes karvezetői munkáját az Éneklő Ifjúság országos kórusversenyen minden alkalommal arany minősítéssel ismerték el. Több alkalommal készített velük a Magyar Rádió és a Hanglemezgyártó Vállalat felvételt.

1985-ben az “Év kórusa” kitüntető címet érték el. Sokat tett és tesz Aszód zenei kultúrájának fejlesztéséért. A város lakói nagy számban látogatták az ének tagozatos gyermekek hangversenyeit, az általa hangszerelt operadaljáték bemutatókat. Az ő nevéhez fűződik az immáron hagyománnyá vált évenkénti Kodály-kórustalálkozó, melyen a város és térségének énekkarai találkoznak a zeneszerző születésnapja alkalmából . Példaadó a hit- és erkölcsi nevelés területén is. Mint vallását megvalló és gyakorló ember méltó példaképévé vált nemcsak az ifjú, hanem az Őt ismerő idősebb korosztálynak is. Immár második évtizede vezeti az aszódi evangélikus gyülekezet kórusát, mellyel világi rendezvényeken is rendszeresen fellép. Az énektanári munkája mellett kiemelkedő feladatának tartotta hazánk természeti és épített értékeinek bemutatását is. Rendszeresen túrákat szervezett, melyek során hazafiságra, természetszeretetre, a környezet megóvására nevelt. Igazi pedagógus, aki nemcsak tanított, hanem nevelt is, és személyes kiállásával, kiemelkedő szakmai, és emberi értékeivel osztályfőnökként is sokak számára példát mutatott.

2007: Nádasdy Ferenc – a Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium műszaki tanára

Igazi Galga-völgyi, hiszen gyermekkorában Acsán élt, ahol édesapja az iskola igazgatója volt. Középiskolába az aszódi gimnáziumba járt, ahol 1965-ben érettségizett. Gépgyártás-technológus üzemmérnöki diplomáját Kecskeméten, 1970-ben, műszaki tanári diplomáját Budapesten, 1975-ben, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán kapta.

Egykori iskolájának 1972. augusztus 16-tól volt a tanára, ahol is műszaki elméleti tárgyakat tanított.

Kiváló tanár, aki a Nemzeti Szakképzési Intézet által szervezett szakmai képzéseken folyamatosan tovább képezte magát és különféle szakvizsgákat tett le. Ezeknek elsősorban diákjai látták hasznát, akik Nádasdy Ferenc vezetésével az AutoCAD tanulmányi versenyeken több alkalommal megyei, sőt országos sikereket értek el.

Nívós pedagógusi munkáját több kitüntetéssel is  elismerték: 1977-ben Miniszteri Dicséretben részesült; 1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetést kapott; 1986-tól Vezető Pedagógus; 2001-től a tanácsosi; 2003-tól a főtanácsosi cím birtokosa.

Tanári munkája mellett több szakmunkának a lektora, 2001-ben jelent meg az Alapmérések – Anyagvizsgálatok című tankönyve.

Közéleti tevékenységet a gimnázium keretei között végzett: 1985-1988 között a Pedagógus Szakszervezet iskolai titkára; 1995-től az öregdiák Baráti Egyesületnek előbb választmányi tagja, majd 2003-tól ügyvezető elnöke. Az ő áldozatos és kitartó szervező, valamint szerkesztői és szerzői munkájának köszönhető az aszódi középiskolai oktatás közel háromszáz éves történetéről készült két kiváló könyv megjelentetése.

Nádasdy Ferenc példamutató, 35 éves aszódi tanári munkája elismeréséért Aszód Város Képviselő-testülete 2007. augusztus 20-án az
ASZÓD VÁROSÉRT kitüntetést adományozza. A Tanár úr ez évben nyugállományba vonul. Nyugdíjas éveihez jó egészséget és további alkotó munkával gazdag, hosszú életet kíván Aszód város közössége.

2006: Dászkel László – Nyárádszereda polgármestere

A korábbi középiskolai kapcsolatokra alapozva Aszód 1994-ben testvérvárosi megállapodást kötött az erdélyi Nyárádszereda városával.

Testvérvárosunkban 1996-ban választották Dászkel Lászlót először, majd azóta még kétszer polgármesterré , aki gépészmérnökként dolgozott megválasztását megelőzően, és az RMDSZ-ben politizált.

Megválasztása után is erős maradt a kapcsolat a két város között. Évente több alkalommal diákokat cseréltünk, közös táborozásokon vettek részt a gyermekeink.

A két városban élő emberek elsősorban a városaink fő ünnepségein, a Bocskai Napon illetve az Aszód Fesztiválon találkozhatnak.

A diákok mellett a Hagyományőrzők, a sportolók, az érdeklődő magánemberek és a Képviselő-testület tagjai vesznek részt testvérvárosunk rendezvényein. Aszódnak a testvérvárosi kapcsolat létrejötte óta sok Nyárádszeredáról áttelepült polgára van.

A rendezvények lebonyolításában és a kapcsolatok építésében meghatározó szerepe van Dászkel László polgármester úrnak. Legtöbbször személyesen vesz részt a szervezési munkákban, és kíséri el az Aszódról érkezett vendégeket a programjaikon.

Színes egyénisége, gondoskodása marad leginkább bennünk, amikor vendégeik vagyunk.
Az aszódi partnerrendezvényeken is személyesen képviseli Nyárádszereda városát. Minden alkalommal részt vesz a Magyar Polgármesterek kétévente megtartott találkozóján.

Szívesen tesz eleget azoknak a felkéréseknek, melyekkel színesíti, egyedivé teszi az aszódi együttléteket. Elegendő a két legutóbbi szereplésére, a 2006. évi március 15-i ünnepségen illetve a városavatás 15. évfordulóján mondott beszédére emlékeznünk.

A nagy szorgalmat, elhivatottságot és különleges energiát igénylő munkához, a 10 eredményesen végigdolgozott esztendőhöz szeretettel gratulál Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete, és elismerése jeleként Dászkel László úrnak, Nyárádszereda polgármesterének az Aszód Városért Kitüntetést adományozza.

2005: dr. Horváth Anna – gyermekorvos

Dr. Horváth Anna közel 30 éve van jelen településünk egészségügyében, egyházi és közéletében. Ugyan nem a város szülötte, de evangélikus és szlovák gyökerei ismerős talajra találtak Aszódon, ahol a gyermekek, a családok, az evangélikus egyház szolgálatának szentelte tudását, energiáját, szervezőkészségét, idejét – életét.

Sok-sok családnak van tapasztalata arról, hogy bármely időben betegszik meg a gyermek, hozzá mindig lehet menni, őt mindig lehet hívni, ott van a beteg gyermek mellett. Határozott, biztos tudásával egyből megnyugtató és egyértelmű helyzetet teremt, gyógyítva nemcsak a gyermeket, hanem a szülők kétségbeesését is. A város gyermekegészségügyének differenciáltabb ellátásána érdekében szervezte meg az önálló iskolaorvosi szolgálatot. Az egészséget szolgálva van jelen a Vöröskereszt tevékenységében, a város mentálhigiénés állapotának javítását szolgáló folyamatokban, a szociális segítségnyújtás különböző területein. A város javára kamatoztatja országos és külföldi, szakmai és egyházi kapcsolatait, konferenciák, szakmai rendezvények, utazások szervezése fűződik a nevéhez.

Az 1980-as években a veszélyes hulladéklerakó telep építésének idején aktív tagja az építkezést felügyelő társadalmi bizottságnak, mely a környék lakosságának biztonságát, egészségét volt hivatott megvédeni. 1998 és 2002 között önkormányzati képviselőként, a Szociális és a Művelődési Bizottság tagjaként kiemelkedő lelkiismeretességgel végezte tevékenységét a város érdekében.

Az Evangélikus Egyháznak is tevékeny és elismert tagja, egyházközségi és egyházmegyei felügyelő. Jelentős szerepe volt az aszódi Evangélikus gimnázium újbóli létrehozásában, megépítésében, ezen keresztül Aszód iskolavárosi funkciójának megerősítésében.

 

2003: Dr. Bodó Zsolt – önkormányzati képviselő, a Rendelőintézet igazgató főorvosa

Dr. Bodó Zsolt 1971-ben kezdte orvosi tevékenységét. Kórházi orvosként dolgozott, majd 1977-től belgyógyász csoportvezető lett Aszódon a Rendelőintézetben. Ezt követően 1978 februárjától napjainkig a Rendelőintézet igazgató főorvosa. A rendelőintézet 2003-ban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, Bodó Zsolt pedig 25 éve vezeti az intézményt.

Dr. Bodó Zsolt Aszódon telepedett le, feleségével és orvos fiával vesznek részt az aszódiak és környékbeliek gyógyításában. A helyi közéletben Aszódra való településétől vesz részt, a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke és a nagyközségi közös tanács tagja volt. 1990-től folyamatosan tagja városunk képviselő-testületének. 1994 és 1998 között Aszód alpolgármestere, 1998-tól a Szociális Bizottság elnöke.

Dr. Bodó Zsolt tevékenységével, példamutató életével rászolgált arra, hogy városunk ezzel az elismeréssel nyilvánítsa ki köszönetét.

 

2002: Rónai Lajos – a Podmaniczky Művészeti Iskola igazgatója

Zenetanári munkáját Aszódon kezdte 1977-ben az általános iskolában, majd az akkor még a gödöllői zeneiskola kihelyezett tagozataként működő zeneiskolában. Később az intézmény igazgatóhelyetteseként sokat tett azért, hogy a Galga menti településeken meghonosodjék a zeneoktatás, másrészt az aszódi iskolaegységben bővüljön az oktatott tanszakok száma. Ő kezdeményezte az iskola önállósítását, annak megtörténte óta (1988) igazgató.

Tudatosan építi az intézmény szakmai koncepcióját, tantestületét. Vezetése alatt egyéb művészeti ágakkal bővülve művészeti iskolává fejlődött a zeneiskola. Munkássága során Aszód zenei élete gazdaggá vált, növekszik a zenei pályán továbbtanulók száma. Hangversenyeik a város rangos eseményei.

1986-ban honosította meg a Galga mentén a népzenei oktatást. Emellett aktív népzenész is. Korábban a Tarisnyás, később a Galga Zenekar és a Fix Stimm együttes vezetője. Ezek az zenekarok országszerte ismertek színpadi és médiaszereplésekről, hanglemezekről. Külföldi útjaikon is nagy sikerrel képviselik a magyar népzenét. A Galga Zenekar a Magyar Állami Népi együttes állandó zenekara. A Fix Stimm 2002-ben önálló CD-t jelentetett meg. Hézagpótló az új kiadásra váró Galga menti Daloskönyv, melyet Maczkó Máriával állított össze “Rózsát ültettem…” címmel.

2001: a Nyugdíjas Klub

Aligha lehet cáfolni, hogy a város legaktívabb civil társadalmi szervezete a városi Nyugdíjas Klub. Tagjai műsoraikkal, rendezvényeikkel nemcsak egymást örvendeztetik meg rendszeresen, hanem városunk polgárait és mindazon közösséget, ahová szerepelni hívják őket.

A nyugdíjasklub 21 éve Ötvös Károly kezdeményezésére alakult. Ezt követően Kis Károly, majd Rajta Istvánné volt a vezetőjük. Jelenleg Szilágyi Sándorné irányítja a közösség életét. Ma 85 tagja van a klubnak. Persze közülük nem mindenki aktív, a lelkes mag 15-17 főt számlál, a többiek egy-egy rendezvény alkalmával csatlakoznak hozzájuk.

A klub működésén sokat lendített, hogy néhány éve csatlakozott az Életet az Éveknek Mozgalomhoz. Innen rengeteg ötletet kaptak és kapnak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A népi kultúra megőrzésének gondolata is innen származik. A klub 1995-ben megalapította a Hagyományőrző Csoportot, vezetője Tóth Gézáné. Tagjai nagy lelkesedéssel láttak munkához. Megkeresték a legidősebb aszódi embereket, lejegyezték az általuk énekelt dalokat. Gyűjteni kezdték a népviseletet, ami pedig hiányzott, azt az asszonyok megvarrták. Hamar eljött az idő, amikor az összegyűjtött “kincseket” mások előtt is előadták. Első fellépésük alkalmával a fonóbeli népszokásokat elevenítették fel, aztán eljátszották az aratáshoz, a tollfosztáshoz, a szürethez fűződő hagyományokat is. Ezeket nemcsak helyben adták elő, hanem Vácrátóton, Tóalmáson, Tápiószelén és Parádon, a Palóc Napokon is. Manapság se szeri se, száma a fellépéseiknek. Legutóbb augusztus 5-én Gödöllőn, a Népi Ízek Fesztiválján léptek fel nagy sikerrel.

A klub tagjai hétköznap is összetartanak. Ha megbetegszik valamelyikük, akkor a többiek rendszeresen látogatják. Ha valakire nehezebb házimunka vár otthon, akkor bátran szólhat a többieknek, mindig akad segítő kéz. Egymás segítése volt a cél akkor is, amikor néhány klubtag kezdeményezte az Aszódi Cukorbetegek Egyesületének létrehozását, amely több mint ötven tagot számlál.

A buszos országjárás az aszódi nyugdíjasok körében a legnépszerűbb programok közé tartozik. Erre évente négy-öt alkalommal van lehetőségük, több alkalmat nem “engedélyez” a nyugdíj és az önkormányzat támogatása. Legalább egyszer strandra, vagy ahogyan ők mondják, “pancsolós” helyre mennek, ahová az unokákat is magukkal viszik. Hazafelé aztán együtt énekelnek, tanítják őket a népdalokra.

A Nyugdíjas Klub az elmúlt néhány évben igazi közösséggé vált. Munkájukat tavaly a két évtizdes jubileum alkalmából az Életet az Éveknek Mozgalom vezetősége díszoklevéllel jutalmazta.

200: Búzás Pál – önkormányzati képviselő

Búzás Pál 57 éve él Aszódon. Munkája során és magánemberként a település fejlődéséért, az itt élő emberek életminőségének javításáért tevékenykedett.

Az 1950-es évek közepén a Járási Tanács Építési Osztályának vezetője. Dolgozott az aszódi székhelyű Pest megyei 4.sz. Építőipari Vállalatnál és a Költségvetési Üzemnél. Legnagyobb munkája a városban a Petőfi Sándor Gimnázium szakközépiskolai építkezésének, és a Vécsey Károly Helyőrségi Klub felújításának irányítása. Ez utóbbi minőségi kivitelezéséért a Honvédelmi Minisztérium külön elismerését fejezte ki.

Éveken keresztül tanácstag volt, képviselte és segítette körzetéhez tartozó lakosság problémáinak megoldását. Tagja volt a végrehajtó bizottságnak is.

Mint a község egyik vezetőjének, a hetvenes évek végén része volt abban, hogy nem szüntették meg olyan intézmények működését, melyek az itt élő és környékbeli embereket szolgálták. Így maradt meg a Tüdőgondozó Intézet, és elkerülte az összevonást a Szakorvosi Rendelőintézet is, melynek felépítéséért társadalmi munkájával is hozzájárult. Szerepe volt abban, hogy az új általános iskola nem Kartalon, hanem Aszódon épüljön fel.

A településért végzett tevékenysét eddig a Honvédelmi Minisztérium, a Pest megyei Tanács, a Polgári Védelmi Parancsnokság és a Hazafias Népfront ismerte el.

68 évesen, jelenleg is aktív részese a város közéletének. 1989 után kétszer indult az önkormányzati választásokon, és az emberek bizalma mindkét ciklusban a képviselők közé juttatta. Nem sajnálja a fáradtságot ma sem, ha segíteni kell. Tetteivel részt vett a zsidó temető és a 2.sz. Általános Iskola felújításában. A Városi Nyugdíjas Klub hagyományőrző csoportjának tagja, a városi rendezvények aktív közreműködője. 1988-ban – 67 évesen – a településen megszervezte és létrehozta a Cukorbetegek Egyesületét. Ennek elnökeként egészségügyi előadások, diabetikus akciók, kirándulások szervezésével igyekszik könnyebbé tenni az aszódi cukorbetegek hétköznapjait.

 

2000: a Galga Polgárőr Egyesület

Szenoránszki Ferenc a rendszerváltás idején az országban elsőként ismerte fel, hogy rosszabbodott a közbiztonság  és megszervezte az egyesület elődjét, az Önvédelmi Csoportot.

Az akkori viszonyok közepette sikerült a helyi rendőrállomás, majd rendőrőrs vezetésével és személyi állományával elismertetni a csoport ténykedését olyannyira, hogy az országban elsőként együttműködési megállapodást kötöttek egymás munkájának segítésére. Több rendőrségi beszámolóban olvashattuk, hogy a csapat munkájának köszönhetően városunkban csökkent a bűnözés. A város lakosainak elismerését vívta ki, a különböző rendezvények szakszerű biztosítása (Aszód Fesztivál, Laktanya búcsú, katonai eskük stb.)

Egyedülálló kezdeményezés, hogy a hétvégi éjszakai ügyeletet a rendőrőrsön polgárőrök látját el, a rendőrök és a lakosság legnagyobb megelégedésére. Szenoránszki Ferenc eddigi munkáját a rendőrség és az Országos Polgárőr Szövetség is kitüntetéssel ismerte el. Az egyesület nemrég ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját, mikor is visszatekintettek az elmúlt időszakra, mely számos eredményt hozott a csoportnak.

Fentiek alapján a város közbiztonsága érdekében kifejtett munkáért 2000-ben az Aszód Galga Polgárőr Egyesület kapta az Aszód Városért kitüntető címet.

 

1999: Juhász Gyula – nyugalmazott gimnáziumi tanár

1952 szeptemberétől tanított nyugdíjba vonulásáig – s azután is – az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban magyart és történelmet. Átfogó tudását, tanári erényeit, megértését, segítőkészségét számtalan serdülő és felnőtt, diák és tanártárs tapasztalhatta meg.

Fizetség nélkül, szeretetből gondozta sok éven át a gimnázium könyvtárát, a Pedagógus Szakszervezet járási gazdasági ügyeit. Ugyanilyen hűségesen támogatja több évtizede az aszódi öregfiúk focicsapatát. (Ők szintén javasolták Őt erre a kitüntetésre)

Juhász Gyula tanár Úr kitüntetésével a képviselő-testület többszáz olyan aszódi polgárt ismer el, aki becsülettel dolgozta végig életét, s aki emberségéért, szerénységéért, segítőkészségéért általános közmegbecsülésnek örvend, akinek munkája, egész élete sok ember számára példamutató, akivel jó egy városban élni.

1999: Dr. Soós Endre – nyugalmazott járási főállatorvos

Dr. Soós Endre 1919 május 4-án született Budapesten. Gimnáziumi érettségi után 1937 őszén felvették a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvostudományi osztályára, ahol 1941 szeptemberében végszigorlatozott.

1941 októberében bevonult a budapesti 2. honvédtábori tüzér osztályhoz.

1942 májusától állatorvosi beosztást kapott, a Kassai 23. honvédtábori tüzér osztálynál vezető állatorvos, majd Erdélyben a X. székely lóellátó osztály parancsnoka.

1945 májusában Felső-Ausztriában amerikai fogságba került.

A fogságból 1945 szeptemberében szabadult, 1946-ban leszerelt a katonaságtól. Első polgári állása Törökkoppányban volt 1946 és 1949 között.

1949-1953 között körzeti állatorvos Somogy megyében. 1953 szeptember 17-én helyezték át Aszódra és megbízták az aszódi járás főállatorvosi feladatainak ellátásával. 1966-ban az aszódi járás megszűntével a gödöllői járásban kapott hasonló feladatot. 1981 decemberében nyugdíjba vonult az állami szolgálat területéről, s a Galgaparti Összefogás MGTSZ üzemi állatorvosa lett.

Édesapja a bölcsész tudományok doktora, mint a Nemzeti Múzeum igazgatója került nyugdíjba, munkásságát fia, Dr. Soós Árpád a zoológiai tudományok doktora, a múzeum kutatója folytatta. Gyermekei: Attila és Endre. Kettejük közül Attila követte édesapja hivatását állatorvosként.

Soós doktor szakmai munkája mellett 1945-tol a Közalkalmazottak Szakszervezetének Pest megyei Állategészségügyi Bizottságának tagja, majd titkára illetve elnöke volt. Aszódon rögtön bekapcsolódott a közéletbe. Egészen 1990-ig az aszódi, illetve az Aszód-Domony-Iklad közös tanácsának tagja volt. A községfejlesztés volt a kedvenc munkaterülete. Tevékenységének is köszönhető, hogy Aszód 1991-ben megkapta a városi címet.

Munkája elismeréseként 1956-ban és 1964-ben Kiváló Dolgozó, 1966-ban Miniszteri dicsérő elismerésben részesült.

Katonai kitüntetése: 1944-ben Tűzkereszt II. fokozat.

Soós Endre doktor szakmai felkészültsége alapján mindig meghatározó egyénisége volt szakmájának, a szakma szeretetét, hivatását fémjelzi, hogy ma is aktívan végzi állatorvosi hivatását.

1998: Dr. Deák Andor – orvos

Dr. Deák Andor 1930 október 29-én született Kötcsén. 1956 december 15-én szerzett általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Az Esztergom megyei, majd a Szentendrei Járási Bőr- és Nemi Beteggondozó Intézetben eltöltött közel 7 év után 1963. november elsejétől dolgozik az Aszódi Szakorvosi rendelőintézetben. 1960 januárjában bőr- és nemi betegségekből szakorvosi vizsgát tett.

Nemcsak a bőr- és nemi betegeket, hanem sokéves kórházi tapasztalatára támaszkodva a fül-orr-gégészetre járó betegek ellátását is elvégzi.

A helyben végzett munkája mellett évente rendszeresen helyettesít a Hatvani Kórházban és a Gödöllői Rendelőintézetben is. Több mint 20 éve ellátja az aszódi rendelőintézet igazgatóhelyettesi teendőit. Szerteágazó érdeklődésével, szorgalmával, pontosságával, megbízhatóságával kivívta a betegek és munkatársai elismerését. Kiváló empatikus készsége népszerűvé tette a nehezebb életkörülmények között élőknél is. A város politikai és kulturális életének aktív részese. Vonzódása a komolyzenéhez magyarázza, hogy értő fülű figyelője a város zenei eseményeinek.

Hűsége a Rendelőintézethez, Aszód városához, Aszód és a Galga mente lakosságához indokolja azt, hogy az Aszód Városért kitüntetés adományozására javasoljuk.

1997: Detre János – evangélikus lelkész-esperes

Detre János evangélikus lelkész-esperes 1940-ben született a Pest megyei Mendén. 1965. január 1-től él Aszódon, ekkor választották meg az aszódi evangélikus gyülekezet lelkészévé.

Detre János több mint három évtizedes aszódi lelkészi tevékenységét nagy tettrekészség, bátor feladatvállalás, és kitartó munka jellemzi. Az ő irányításával és szervezésében felépült az új lelkészi hivatal. Tatarozásra került az evangélikus templom. A templom barokk oltára is az ő javaslatára újult meg, s ezzel a magyarországi barokk oltárak egyik legértékesebb műemlékévé vált. Az elmúlt évben gyülekezeti terem készült az aszódi Újtelepen.

Egyháztörténeti, helytörténeti kutatásai, publikációi is jelentősek. Az aszódi evangélikus gyülekezet történetének kutatása, a Galga-völgye evangélikus iskoláinak múltja, az itt tanítók életrajza képezik elsősorban kutatási témáját.

Az 1990-es rendszerváltást követően megszületett törvény alapján az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziumának eszmei és gyakorlati újraindításában, valamint a gimnázium új épületének megépítésében vállalt hatalmas szerepet. Elvitathatatlan érdeme az evangélikus középiskolai képzés újraindítása és az ezt a célt kiszolgáló beruházás, az impozáns középiskola felépítésének ösztönzése, bonyolítása.

Detre János közéleti tevékenysége révén nemcsak az evangélikus vallású családokkal állt kapcsolatban. Két cikluson keresztül a Nagyközségi Közös Tanács tagja, így foglalkozott településünk valamennyi lakójának ügyes-bajos dolgaival.

Detre János eddigi munkája nemcsak az evangélikus egyház területén szolgálja városunkat, hanem az oktatás területén is, hiszen egy folyamatosan kiépülő, színvonalas nevelő munkát végző evangélikus középiskola csak erősíti városunk jó hírét, segíti térségi központtá válását.

1997: Frajna Miklós – nyugalmazott gimnáziumi igazgató

Frajna Miklós 1965-től dolgozik az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában. 1975-től a levelező tagozat vezetője, 1988-tól pedig a középiskola igazgatója. 1997-ben nyugállományba vonult.

Iskolaigazgatóként a magas színvonalú oktatás, a demokratikus, nyitott szellemű iskola megteremtéséért dolgozott. 1989-ben bevezette a francia két tannyelvű oktatást, amely a minőségben új színt hozott az iskola életébe. Fogékonyan a kihívásokra és a környezet elvárásaira bevezette 1993-ban a hatosztályos gimnáziumi képzést. Igazgatása alatt a szakközépiskolai oktatásban is gyökeres változások zajlottak le: beindult a technikusi képzés, majd a számítástechnikával bővített gépgyártástechnológia-technikusi szak.

Az iskola sokszínű innovációs tevékenységének mozgatója. A különböző projektek és pályázatokon elnyert pénzeszközök segítették a magas színvonalú oktatás tárgyi feltételeinek kiépítését.

Fontosnak tartotta a hagyományok ápolását, az Öregdiákok Baráti Egyesületének életre hívását. Elindította az évkönyvet. Testvériskolai kapcsolatokat épített ki Erdélyben, Franciaországban és Belgiumban. Ösztönzésére vette fel városunk a testvérvárosi kapcsolatot az erdélyi Nyárádszereda településsel. 1994 óta városunk képviselő-testületének tagja. Városunk közművelődésében meghatározó szerepet játszik.

Munkássága elismerésre tartott számot a szülők és a diákok körében is. Vezetői egyéniségét az újra, fejlettebbre való nyitottság, embertisztelet, jó kapcsolatteremtési képesség, bölcsesség és szerénység jellemezte. Törekvése az volt, hogy az ifjúságot felemelje, vezérelje őket a korszellemnek megfelelő műveltségre.

1996: Sztán István – ezredes, helyőrségparancsnok

Sztán István ezredes 30 éve áll a haza védelmének szolgálatában. 1978-ban került az aszódi helyőrségbe, 1989 óta a helyőrség parancsnoka. 1995 májusában a Magyar Honvédség napja alkalmából a Magyar Köztársaság elnökétől a Magyar Köztársaság érdemrend tiszti keresztje kitüntetésben részesült, a beosztásában huzamos időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként.

Sztán István igazi közéleti ember. Katonatisztként, helyőrségparancsnokként és aszódi polgárként egyaránt a város meghatározó egyénisége.

Szívós, változásokra nyitott és fogékony munkastílusának és vezetésének köszönhetően maradt Aszódon a helyőrség. Az ott dolgozó hivatásos tiszteket, polgári alkalmazottakat és családjaikat a megfelelő emberi környezet- és lakáskörülmények megteremtésével igyekezett letelepíteni. A Régész úti lakótelep kialakítása, környezetének rendezése, a terület folyamatos ápolása, rendben tartása is az ezredes igényességére utal. Nyitottságát és közéleti érzékenységét mutatja a katonai eskük városi eseménnyé válása, az első katonai búcsú megszervezése. Önzetlensége és segítőkészsége révén a helyőrség a város intézményei számára nyitottá vált.

Kötődése a városhoz, a Galga mentéhez példa értékű. Ezt a kötődést igyekszik erősíteni a helyőrség tiszti és legénységi állományában is. A helyőrség városunk mindennapi életének szerves szereplője. Hóeltakarításban, vízhiány esetén víz biztosításával segít, hozzájárul a mindennapi létfeltételek, a zavartalan működés megteremtéséhez.

Sztán István két cikluson keresztül választott képviselőként dolgozott városunkban. Dinamikussága, szervezőképessége és kapcsolatai révén sokat segített városunk feladatainak ellátásban, nagyban hozzájárult városunk fejlődéséhez.

Sztán István ezredes egész tevékenységét, munkáját áthatja a város iránti tisztelet, az egészséges lokálpatriotizmus. Önzetlensége, segítőkészsége, a problémát megoldó gondolkodása révén városunk tiszteletben álló polgára. Eddigi munkásságával beírta nevét városunk történelmébe, mint ahogy a történelem része az évente megrendezésre kerülő Aszód Fesztivál is, amelyet idén ötödik alkalommal rendezünk meg. Sztán István kezdeményezésére, az ő ötleteivel indult el az immár hagyományos rendezvénysorozat. A fesztivál szervezésében végzett munkája, a technikai feltételek megteremtése, támogatók megnyerése, mindezek ékes bizonyítékai önzetlen, a városért elkötelezett és tenni akaró magatartásának.

1995: a Galga Vezetésbiztosító Ezred

Az 1950-ben épült Petőfi Sándor laktanyába 1975-ben érkezett a mai Galga Vezetésbiztosító Ezred elődje, a 40. önálló rendész-kommendáns ezred.

Aszódon hagyománya volt a katonai alakulat és a település együttműködésének, hiszen a jelentős katonai építkezések között lakásépítések is voltak. Jelentős létszámú hivatásos katona és családjaik telepedtek le. Szükség lett a gyermekintézmények bővítésére, melyek létrehozásában jelentős szerepet vállaltak az aszódi katonai alakulatok. Környezetük fejlesztésében, szépítésében, infrastruktúrájának fejlesztésében komoly terhet vállaltak, ami egyben Aszód fejlődésével kapcsolódott össze. Az Aszódon letelepedett katonák és családjaik élete szervesen kapcsolódott a város polgárainak életébe, és lassan igazi lokálpatriotizmussá fejlődött életük, munkájuk.

A Galga Vezetésbiztosító Ezred parancsnokai és katonái különösen sok eredménnyel gazdagították városunkat. Személyesen Bank László, Gyulai Sándor, Béres László, de különösen Sztán István parancsnoksága alatt teljesedett ki ez irányú tevékenységük. Az építkezéseken, a rendezvényeken, melyet a város szervezett igen nagy számban vettek részt és jelentős anyagi és szellemi értékkel gyarapították városunkat.

Nemzetközi kapcsolatokat is ápol az ezred. Nemcsak hivatalosan, vezetői szinten, hanem az alakulat hivatásos katonái aszódi polgáraiként személyes kapcsolatukon keresztül is erősítik Aszód testvérvárosi kapcsolatait. Igen jelentős az ezred kapcsolatrendszere a Galga menti településekkel, kulturális és gazdasági kapcsolatokkal egyaránt. Ezzel is bizonyítva, hogy joggal vették fel a Galga nevet.

Mindezekért és az itt nem érintett eredményeikért, melyet az Aszódon eltöltött húsz év alatt a Galga Vezetésbiztosító Ezred katonái teljesítettek, érdemelte ki Aszód Város legmagasabb kitüntetését, az Aszód Városért emlékérmet városunk önkormányzatától.

1994: Barlai Béla – nyugalmazott kántortanító

Barlai Béla 1913 február 5-én született Aszódon, ahol iskolaéveit töltötte. 1933-ban szerzett a Budapesti Tanítóképzőben tanítói diplomát. Ezt követően az Evangélikus Egyház kántortanítója lett.

Az Ismétlőben tanított. Pedagógusi munkája nem szorítkozott csak az ismeretek száraz átadására. Összefogta a fiatalságot, nevelte őket, formálta ízlésüket. Sokat foglalkozott a felnőttekkel, a földművesekkel is. Sok hagyományteremtő programot, előadást szervezett a helyi színkör vezetőjeként. Aratási ünnepélyek, felvonulások, bálok megrendezése is nevéhez fűződik. Ő tekinthető a helyi hagyományok, néprajzi értékek első aszódi gyűjtőjének, ápolójának.

Lelkes énekkar szervező és a mai napig az Evangélikus Énekkar tagja. Az ismétlősökkel, és a felnőttekkel is sokat szerepeltek egyházi, illetve világi ünnepeken. Személyes varázsának, szép, iskolázott hangjának köszönhetően sokan dolgoztak az énekkarban, számtalan fellépés és siker jelzi kitartó munkájukat. Az evangélikus templomban éveken keresztül orgonált.

Munkásságának külön színfoltja “kalandozása” a festészetben. A festészet iránti rajongását és tehetségét bizonyítja az a tény, hogy elvégezte a Festészeti Akadémiát. A piktorkodás a mai napig életének szerves része. Festményein szívesen ábrázolja a szívéhez oly közel álló Galga partot, a szülőföldi tájat, az itt termő színes virágokat. Csendéleteinek hangulata elbűvölő. Festményeivel 1949-ben tárlaton mutatkozott be az akkori Ipartestületi Székházban. Számtalan képe van aszódi családok tulajdonában, de közintézményeink falait is díszítik képei. Festményei – a finn és obernburgi kapcsolatokon keresztül – idegenben is hirdetik a Galga-menti táj és Aszód történelmi szépségét. Külön erre a célra ajánlott fel képeket városunk részére.

1950-tol 1981-ig dolgozott a Fiúnevelő Intézetben tanárként, illetve éveken keresztül mint a művészeti szakkör vezetője. Intézeti munkásságában is a meleg emberszeretet domborodott ki. Nyugodt, kiegyensúlyozott személyisége és igényes munkája nemcsak növendékeire, hanem az intézet valamennyi dolgozójára nagy hatást gyakorolt. Az intézetbe a mai napig bejár. Több képe az intézet képtárában látható.

A Budapesti Tanítóképző Főiskola 1993-ban, hatvan év után egy élet szolgálatát megbecsülő okiratot, gyémánt diplomát adományozott egykori diákjának.

Barlai Béla élete, munkássága példaértékű és követendő.

Éreztem, nekem itt a helyem.” – nyilatkozta egy alkalommal a maga szerény és visszafogott stílusában. Ő az az aszódi polgár, akire mindig csak tisztelettel és megbecsüléssel szabad gondolni.