Kezdőlap > Turizmus > Látnivalók

Látnivalók

ASZÓD 5 PERCBEN

 

Szabadság téri  Hősi emlékmű

Az aszódi képviselő-testület 1939 október 16-i ülésén Hősök emlékműve címmel emlékmű felállítását határozta el. Az emlékmű felállítására kiírt pályázatot Morzsa-Morhardt Gyula, aszódi születésű szobrászművész nyerte el. Az emlékmű süttői kőből készült, az oszlopon eredetileg kard helyezkedett el. A Hősi emlékmű felavatására 1941 november 4-én került sor, az ünnepségen József főherceg mondott avató beszédet. A rendszerváltás (1990) után az emlékmű előtt emelt Nike szobor elbontásra került, az emlékmű a világháborúkban elpusztult aszódiakra emlékezve a megbékélés szimbóluma lett. Aszód Város Önkormányzata 2016-ban újíttatta fel a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány által kiírt KKETTKK-CP-02 jelű pályázat keretében, ekkor került vissza az emlékműre a kard is.


Petőfi Közérdekű Muzeális Gyűjtemény

2170 Aszód, Szontágh lépcső 2.

nyári nyitva tartás
április 1-október 31. hétfő zárva kedd – péntek 9-17 óra, szombat-vasárnap 9-15 óra
téli nyitva tartás
november 1-március 31. hétfő – péntek 8–16 óra, szombat – vasárnap zárva
ünnepi nyitva tartás
március 15., augusztus 20., október 23. 10-18 óra

Az emeletes épület két szakaszban létesült. Podmaniczky II. János támogatásával 1769-1771 között építették föl iskola céljára a földszintes, vegyesfalazatú (homokkő, tégla), zsúpfedeles épületet. Ezekre a XVIII. századi vastag falakra húzták 1872-ben az emeletet. A téglalap alaprajzú épület ekkor kapta klasszicista jellegét. A bejárata szegmentíves, rojtos szemöldökpárkánnyal díszített. Ezen épület ad otthont a Petőfi Múzeum Galga mente című állandó kiállításának. A főépület mögött, a XIX. század utolsó harmadának elején jelentéktelen épületsort emeltek. Ezen épületrészt 1992-94 között kibővítették és beépítették a tetőterét. Itt találhatóak a múzeum raktárai, a dolgozók irodái, a restaurátor műhely, a könyvtár és a tanácsterem. Az együtteshez tartozik az 1896-ban épített rajzterem, ami ma az időszaki kiállítások megrendezésére kialakított Galéria. A parkban áll Kovács Ferenc Petőfi portréja; a pusztulás elől Acsáról, a Prónay-kastélyból ideszállított 1770-es vésettel datált kerti kút; valamint három sírkő római katolikus, evangélikus, zsidó -, a városban létezett három vallást szimbolizálva. Az épületegyüttesben 1931-ig az evangélikus egyház gimnáziuma működött. Falai között 1835-től 1838-ig tanult Petőfi Sándor. Petőfit, az az Petrovics Sándort az a Koren István tanította, kinek nevéhez fűződik a Latin iskola fénykora.1931-től az államosításig (1948) az evangélikusok fiúinternátusnak használták, majd az új hatalom szükséglakásokat alakított ki benne. 1958-tól az aszódi járás múzeumaként, majd a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága megszervezését követően (1962) a szervezet egyik tájmúzeumaként gyűjti, őrzi a Galga mente értékeit. Gyűjtőterülete a nevezett kistáj egésze (Acsától Zsámbokig, összesen 19 település). Gyűjteménye régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti tárgyakból áll. Jelentős könyv- és fotótárral rendelkezik. A Galga mente műemlékvédelmének központja, múzeumi szakhatóság és közművelődési centrum. Szakmai felügyeletet gyakorol a 6 – Dány, Galgamácsa, Iklad, Tura, Verseg, Zsámbok – falumúzeum fölött. A Galga mente című állandó kiállítás, melyet 1984-től tekinthetnek meg a látogatók, keresztmetszete a múzeum gyűjteményének. Az azóta a múzeum gyűjteményébe került jelentős tárgyakat a raktárakban őrzik. Bemutatásukra az időszaki kiállítások alkalmával kerül sor, illetve a leendő új állandó kiállítás díszeiként szerepelnek majd. A kiállítás első terme a fogadóterem. Itt tekinthető meg a hónap műtárgya és a legújabb értékes szerzeményeket, együtteseket bemutató enteriőr. A második teremben Aszód kőkori történetét mutatja be a kiállítás. Két fontos kőkori kereskedelmi útvonal metszéspontjában alakult ki a múzeum fölötti dombtetőn az a kőkori “metropolisz”, melyet az ún. lengyeli kultúra embere népesített be. Az európai hírű település és temető régészeti feltárására a hatvanas évek elejétől került sor. Folytatását anyagi nehézségek akadályozzák. A bemutatásra került használati tárgyak, ékszerek, a temetkezés szokásai és módjai mellett a legbecsesebb tárgy az a kultúrtörténeti kuriózumnak számító madártestű emberlábú edény, mely a földi és a túlvilági létet szimbolizálja, ezáltal nyújtva képet a mintegy hatezer évvel ezelőtt élt nép gondolatrendszeréről. A harmadik terem a Galga mente történetét a bronzkortól a középkor végéig mutatja be. Többek között érdekes látnivalót kínálnak a különféle méretű és funkciójú bronzkori urnák, a vaskori fejedelmi diadém és a dányi avar kori aranylelet. A negyedik terem a mezőgazdaság fejlődését követi nyomon a XVIII. század elejétől a XX. század első feléig. Részletesen bemutatásra kerül a Galga mente újratelepülése. A terem a földművelés, az állattenyésztés és a szőlőtermesztés használati tárgyain keresztül eleveníti föl az egykori gazdasági élet mindennapjait. Egy külön tárló az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeivel foglalkozik. Az emeleti első terem a Galga mente ipari fejlődését mutatja be. Stilizált környezetben került kiállításra egy aszódi kovács- és cipészműhely. Értékes az 1753-as sárkányfejes fujtató, Aszód XVIII. századi távlati képe a csizmadiák céhlevelén és a mezőváros pecsétnyomata. Az emeleti második-harmadik teremben a Galga mente sokszínű népviseletét tekintheti meg a kedves látogató. Az öltözet a paraszti társadalomban sokféle állapot, helyzet kifejezője. Elsősorban a női viselet fejezte ki igen árnyaltan, a különböző településeken hasonló módon, de mégis más-más formában, színben, motívumban az életkort, a családi állapotot, rangot, gazdagságot. A Galga mente viseletkultúrájának híre jóval túlmutat az országhatáron. Kialakulására a palóc hatás mellett a szlovákok és németek hagyományai hatottak. A gazdagon díszített kendők, főkötők, szoknyák mellett figyelemre méltó az 1792-ből való kelengyésláda. A negyedik terem Petőfi aszódi diákoskodása emlékeit, Petőfi rokonsága – a Petrovics- és Hrúz családok – Aszód környéki vonatkozásait, valamint a Petőfi Gimnázium történetét tárja a látogatók elé. Igen értékes az egykori latin iskola fennmaradt anyakönyve, a Matricula, melyben Koren István kézírásával látható Alexander Petrovics, azaz Petőfi aszódi diákoskodásának eredménye.


Podmaniczky-kastély – Széchenyi-kastély

2170 Aszód Szabadság tér

A kastély egyik bejáratánál áll a két díszes oszlopon ágaskodó egy-egy egyszarvú, a Podmaniczkyak címerállata (1990-től Aszód város címerét is az egyszarvú díszíti). Az U-alakú barokk-copf stílusú kastély középrésze – megáldására 1721-ben került sor – egyszintes, a két emeletes oldalszárny 1772-ben készült el. A nyugati szárny dísztermének freskói Kracker János és Zách József 1776-os alkotása. Az ún. Széchenyi – vagy Zöld-kastély a XVIII. század végén épült a gyarapodó Podmaniczky-család igényei szerint. Az “ősi fészek”, az U-alakú kastélyrész északi sarkával kapcsolták össze a téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, későbarokk épületet. A kastélyt 1920-ban vásárolta meg gróf Széchenyi Gyula. A kastély jelenleg nem látogatható.


Evangélikus templom

2170 Aszód, Régész u. 34.

A templom település fölé emelkedő dombtetőn áll. A templomot Podmaniczky I. János Antonius mesterrel építtette. A homlokzati tornyos, keletelt barokk templom fölszentelésére 1727-ben került sor. A templom érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár, valamint a márvány keresztelőmedence. A gimnázium építését 1997-ben fejezték be. Ekkor szentelték föl és adták át a tanuló ifjúságnak.


Szentháromság római katolikus plébániatemplom

2170 Aszód, Szent Imre u. 17.

A templomot 1750-ben szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. A váci püspök és káptalan 400 forintot adott a templomépítésre, gróf Grassalkovich Antal földesúr, aki a bagi egyházköség kegyura volt, téglát adott az építéshez. Pest megye 150 forintot, valamint magánszemélyek tehetségük szerint adakoztak. A tornyot a plébános kérésére 1773-ban a Podmaniczky testvérek építették, akik Aszód evangélikus vallású földesurai voltak. Az utolsó külső tatarozás 1993-ban, a belső felújítás-festés 2000-ben történt.


Művelődés Háza

2170 Aszód, Kossuth L. u. 72.

A Podmaniczky Alapfokú Művészeti Iskolát és Könyvtárat magában foglaló intézményeket az egykori Járási Főszolgabíró Hivatal épületében rendezték be. Az épület dísze a timpanonban elhelyezett Pest-Pilis-Solt és Kiskun vármegye címerét ábrázoló festett homokkő relief.


Schossberger -sírkápolna

A település mértani középpontjában terül el a zsidó temető. A javarészt XVIII-XIX. századi sírkövek fölé magasodik a Baumhorn Lipót által 1913-ban tervezett mauzóleum, melyet báró Schossberger Rezsőné megbízásából építettek.  A város fölé magasodó domboldalon 1996 óta látogatható a zsidó temető, a Schossberger-sírkápolna és a Mártírok Emlékműve műemléki együttese. Utóbbi, melyet az Élet Házának neveznek, emelvényen elhelyezett, négyzet alapú kis építmény, háromkaréjos bejárattal, sarkain oszlop kiképzéssel, tetején pártázattal és kupolával, a szecesszió stílusában épült.


Virágzó Magyarország – Aszód

A Magyarország falvait, városait, településeit bemutató sorozat az országjáráshoz szeretne kedvet ébreszteni. A 3200 településből  a lehető legtöbbet igyekszik bemutatni – múltjával, jelenével és az ott élő emberek életterével együtt. A települések története mellett “feltárják” a helyi műemlékeket, nevezetességeket, az adott tájegységen élő nép szokásait, hagyományait, esetenként a helység érdekes, sikeres szülötteit is.

A sorozat Aszódról szóló filmjét itt tekintheti meg

Gyártási év: 2006 | Adásnap: 2006. május 26.

Időpont: 11:35:54 | Időtartam: 00:20:16 | Forrás: M2