Kezdőlap > Önkormányzat > Képviselő-testület > Feladatok

A képviselő testület feladatai

A települési önkormányzat jogállása, szervezete

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló a 2011. évi CLXXXIX. törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.

Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A területi önkormányzatok pedig a megyékben. A fővárosi önkormányzat egyszerre települési és területi önkormányzat is.

A helyi önkormányzat jogi személy.

A települési önkormányzat szervei

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei:

  1. a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke,
  2. a képviselő-testület bizottságai,
  3. a részönkormányzat testülete,
  4. a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal,
  5. a jegyző, továbbá
  6. a társulás.

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

  1. a rendeletalkotás;
  2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
  3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
  4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása;
  5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
  8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
  9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
  10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
  11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
  12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
  13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
  14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
  15. területszervezési kezdeményezés;
  16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
  17. amit még törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt.

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel. A bizottság – feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

A képviselő-testület – szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át.

A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. A polgármester

  1. a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
  2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
  3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
  4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
  5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
  6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
  7. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. A jegyző

  1. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
  2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
  3. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
  4. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
  5. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
  6. évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
  7. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
  8. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
  9. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
  10. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
  11. rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

A települési önkormányzat feladat- és hatásköre

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

  1. rendeletet alkot;
  2. határozatot hoz;
  3. önállóan igazgat;
  4. meghatározza szervezeti és működési rendjét;
  5. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
  6. meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
  7. e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
  8. dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
  9. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
  10. a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
  11. szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
  12. törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

  1. településfejlesztés, településrendezés;
  2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
  3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
  4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
  5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
  6. óvodai ellátás;
  7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
  8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
  9. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
  10. lakás- és helyiséggazdálkodás;
  11. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
  12. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
  13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
  14. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
  15. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
  16. sport, ifjúsági ügyek;
  17. nemzetiségi ügyek;
  18. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
  19. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
  20. hulladékgazdálkodás;
  21. távhőszolgáltatás;
  22. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A települési önkormányzat illetékessége

A települési önkormányzat illetékessége a település közigazgatási határáig terjed.